Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1938

10 felnőtteknek való fogalmakkal játsszék! Az ifjú lélek alap­szövete ma is az, mint régen, de a szülői házon és az isko­lán kívül ezer meg ezer tényező szövi bele a maga szálait: az utca, a mozi, újságok könyvek s divatos jelszavak. Tud­juk nagyon jól, hogy nehezebb a napi munka mellett gör­nyedni, mint egyébbel foglalkozni. Azonban higyjék el, az is hősies feladat! Nincs boldogitóbb érzés a világon, mint a jól végzett munka felett érzett öröm; nincs meghatóbb, fel­emelőbb látvány, mint az évzáró ünnepélyen egy-egy izga­lomtól, boldogságtól kipirult kisdiák, aki a jól végzett munka jutalinakép itt e szent helyen szorgalomdíját átveszi. Önökön áll, hogy melyik utat választják! I. István királyunk, kinek emléke immár valláskülönb­ség nélkül ünnepe a magyarságnak, népével együtt súlyos döntés, választás előtt állott annakidején : arról volt szó, hogy a pogány magyarság megmarad-e az ősi életformák között, vagy Isten igájába hajtva fejét, a nyugati keresztyén népek vallási és kulturális közösségébe illeszkedik. I. István dön­tött s döntését, ha kellett, erőszakkal is rákényszerítette az idők fordulását meg nem értőkre. S mi lett az eredmény ? Az, hogy az általa megvont ke­retek közt új életet kezdett a magyar s Isten kegyelméből 1000 évet töithetett el a sok megpróbáltatás dacára is a Kár­páti Medencében. Mennyit tusakodhatott, imádkozhatott ez az István király az ő népéért. Bizony nem ö és lovagjai vol­tak erősek, hanem Isten, aki öt megsegítette, mert céljai voltak a magyarsággal! Mi is csak az Istentől várhatjuk ma­gunkon kívül tragikus helyzetünk jobbra fordulását s a ma­gyar igazság diadalát! Éppen ezért nem engedhetjük, hogy az evangélium tanítását egyik, vagy másik szélsőség miaz­máinak bacillusai gyilkolják meg. Mi tanárok mindkét irány­ban a teljes felelősség tudatában vagyunk. A legkisebb diák is tudja s velünk énekli nemzeti imán­kat : a Himnuszt. De talán a legtudósabb togatus is csak mostanában, a 100 éves évforduló cikkeinek hatása alatt döbbent rá, hogy ki is volt valójában Kölcsey Ferenc. Az ő jellemszilárdsága, mélyen vallásos és nemzeti érzése tündöklő példája marad örökre minden igaz magyarnak! Az alsóbb néposztályok iránt tanúsított megértése odáig ment, hogy in­kább visszaadta megyéjének követi megbízólevelét, de igaz­nak, helyesnek tartott meggyőződését nem tagadta meg. Vá­laszúton állott Kölcsey is s a történelmi fejlődés őt igazolta. Vájjon lehet-e csodálkozni, hogy ilyen lélekben fogant meg nemzeti imánk ? A nagy építkezésekkel kapcsolatban néhány évvel eze­lőtt a pataki főiskola új renaissance-áról beszéltek itt. Tény, hogy a forma megújhodása a tartalom felfrissülését is hozta, de a forma a tartalmat sohasem helyettesítette Pa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom