Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936

187' hanem a makkabeusi korban írta egy ismeretlen író, diadalra jutott. A mérsékeltebbek közül némelyek, akik a könyv kijelentésben tekintélyét a „hazugság" és „csalás" vádjaival szemben megvédeni akarták, hajlandók voltak elismerni azt

y hogy a makkabeusi kor eseményeit bizonyító részek később felvett „interpolációk". Ezzel szemben a kritika a könyv egységét hirdette s azt a maga egészében a makkabeusi korba utalta.

5 A. v. Gall-nak azt a felfogását, hogy a Dániel könyve eredeti irodalmi formáját Antiochus Epiphanes üldözései alatt nyerte, G. Hölscher tette vizsgálat tárgyává

6 s arra az eredményre jutott, hogy ez az írat előttünk levő formájában valóban egy a makkabeusi korban élt szerző műve, de ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az író a könyv első részét egy már meglévő „legenda-gyűjteményből" vette át. A legrégibb alkotó elem: az 1—6. fejezet a Kr.e. 3-ik századból való, még ugyanebben a században hozzáírták a 7-ik fejezetet, míg a 8—12. fejezetekből álló rész csak 168—164 (Kr. e.) között keletkezett.

7 M. Haller a 7-ik fejezetet a 4-ik évszázadra teszi s azt a könyv legrégibb darabjának tartja.

8 W. Baumgartner említendő még, aki az elbeszélő részek eredetét egész a perzsa-korig visszaviszi.

9 A kutatások tehát többé-kevésbbé kiegyenlítették a két irány között fennálló ellentéteket. Beigazolást nyert, hogy a Dániel könyve mai irodalmi formájában a makkabeusi kor terméke, alapját azonban egész a 4-ik évszázadig visszavezethető elbeszélő darabok szolgáltatták.

1

0 Önként vetődik fel ezek után a kérdés, hogy milyen adatok állanak rendelkezésünkre a könyv Antiochus Epiphanes korából való származásának igazolásánál. Fontos bizonyíték, hogy Jézus ben Sirák, ki Kr. e. 200 körül élt, még nem említi. Ha ismerte volna Dániel történetét, a 49:15-ben nem írná ezt: „nem született több olyan férfi, mint József." 5 L. például A. Fr.v. Gall'. Die Einheltlichkeit des Buches Dániel. Giessen. 1895. 126. o. Gall ezt az állásfoglalását később feladta s az elbeszélések számára egy a 3-ik századból származó alapiratot vett fel. Lásd Kwiii.tin ror &u>v . Heidelberg. 1926. 266. o. j. 6 Die Entstehung des Buches Dániel. Theol. Stud. und Kritiken. 92.. évf. 1919—20. 113—138. o. 7 E. Sellin (Einleitung in das Alte Testament 1933. 6-ik kiadás. 153—154. o.) szintén felvesz egy régebbi aramnyelvű Daniel-apokalipszist, illetve Daniel-biográfiát. s Das Altér von Dániel 7. Theol. Stud. und Krit. 93. évf. 1920—21. 83—97. o. 9 Neues Keilinschriftliches Material zum Buche Dániel ? Zeitschrift für Alltestamentliche Wissenschaft N. F. 3. 1926. évf. 38—56. o. 1

0 Egyesek részéről újabban ismét erős törekvés nyilvánul aziránt, hogy az egész könyv a babilóniai fogságban keletkezettnek vétessék. Lásd G. Stokmann: Erlebnisse und Gesichte des Propheten Dániel. Gütersloh 1922 és Ch. Boutflower: In and around the Book of Dániel.. London, 1923.