Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1936

186' amely a választott nép életében lendítő erejévé lett az igazságos Istenbe vetett hitnek s a boldogabb jövendő iránti reménységnek. E két bibliai könyvnek ez a sajátossága volt az oka annak, hogy belőlük táplálkoztak minden idők chiliasztikus-apokaliptikus áramlatai s belőlük táplálkoznak ma hazánkban is a gyülekezeteink rovására egyre nagyobb térthódító szekták, különösen az adventisták és bibliakutatók.

2 Már a mondottakból kitetszik, hogy a Dániel könyve helyes értelmének feltárásánál elengedhetetlen szükség van a kortörténeti háttér ismeretére. A kor eseményeiből lesz nyilvánvaló, hogy mi miért történt úgy, amint az az elbeszélésekben és látomásokban előttünk áll. A könyv kronológiája éppen eme centrális jelentőségénél fogva nemcsak históriai,, hanem kánontörténeti, sőt exegetikai probléma is. 1. A szereztetési idő. Magában a könyvben a szerzőről és szerzőségről expressis verbis semmiféle adatot sem találunk. Az a felfogás, hogy az elbeszélés szerint a babilóniai és perzsa királyi udvarban élő Dániel írta le az eseményeket, először a zsidóság körében alakult ki. Ezt tették magukévá a régi ker. írók, sőt a reformátorok is. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a zsidókeresztyén felfogással szemben nagyon korán ellenvetések hangzottakéi. Az új platonikus Porphyrius (-+• 304) a keresztyének ellen írt polémiáiban, hogy azokat a bizonyítékokat legyengítse, amelyekkel a könyvből Krisztus messiásságát igazolták, a Dániel könyvét a Kr. e. 2-ik évszázadból származottnak vette. A kritikai szellem megindulásával többen magukévá tették a pogány filozófus lfefogását. Spinoza, továbbá Newton pl. az 1—6. fejezetet későbbi eredetűnek, a 7—12. fejezetben leírt víziókat Dániel művének tartotta. Pontosan ellentétes véleményt vallott J. G. Eielihorn, aki szerint a víziók nem állhattak elő Antiochus Epiphanes előtt.

3 A XIX-ik században, bár az orthodox theologia főképviselői

4 heves harcot indítottak a kritikai irány ellen, az azzal a felfogással, hogy a Dániel könyve nem a babilóniai fogságban élt látótól származik, 2 Az adventisták idevonatkozó iratai közül a következőket említjük meg: L. R. Conradi: The mistery unfolded; magyar fordításban: a titok felfedve. Budapest, 1914. 2. Az ezeréves birodalom; E. G. White: Bibliai jámborság. Budapest, 1921. Név nélkül: A világosság fiai stb. A bibliakutatók felfogását B. Keller: Der Prophet Dániel. Neumünster 1924 és E. H. Horné: The meaning of Daniel's visions. Edinburgh-London, 1930. e. művekben találjuk. 3 Einleitung in das Alte Testament. 1824. 4. kiadás. 510—515. o. 4 Th. Kliefoth, C. Keil, R. Kranichfeld, L. Füller, O. Zöckler, különösen pedig Hengstenberg: Die Authentie des Dániel und díe Integritát des Sacharja 1831; és Havernick: Neue kritische Untersuchungen über das Buch Dan. 1838. stb.