Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1932

13 Reményilc Sándor egy szép költeményében így búcsúzik el egy kedves halottól: „Ave Halott! Az élet zúg tovább, Sírok fölött nem időzhet a láb Gyökeret nem ereszthet. Az élet zúg tovább S mint egész nem ér soha-soha véget Ave Halott! Az élni menők köszöntenek Téged!" A halottaktól forduljunk hát mi is az élőkhöz. Főiskolánk egyre erősebben lüktető életének megnyilatkozásaihoz. Még a mult évi július havának első napjaiban rádiószárnyakon jött a hír, hogy Farkasfalvi Farkas Géza orsz. gyűl. képviselő, főiskolánk világi gondnokát egyházkerületünk gyülekezeteinek egyhangú bizalma a főgondnoki székbe hívta el egyházkerületünk élére. Többször megállapítottuk már, hogy Farkasfalvi Farkas Géza munkája korszakalkotó és történelmi jelentőségű főiskolánk életében. Pár évi odaadó alkotó munkája nyomán ősi főiskolánk poraiból felelevenedett. Országos jelentőségű új intézménnyel gyarapodott. Gyönyörű tanítóképzőintézetünkkel izmosodott. Azóta már az egész egyházkerületre kiterjedően végzi az újjáépítés munkáját. De nem folytatjuk az ő főiskolánk életére vonatkozó nagy jelentőségéről szóló megjegyzéseinket. Hiszen ő ma is mindenestől a mienk. Ma is főiskolánk szívéhez legközelebb álló, legféltettebb intézménye egyházkerületünknek. Minden tiszteletünk az övé azért, amiért ugyanazzal a rendíthetetlen akarással viaskodik főiskolánk hagyományos szellemének védelmében, mint amilyen szívós kitartással fáradozott újjáépítésén. Szívből kívánjuk, hogy belső, építő megtartó munkájából támadjon annyi áldás, mint amennyi fakadt külső alkotásai nyomán. Farkasfalvi Farkas Géza főgondnokká történt megválasztása által megüresedett gondnoki székbe egyházkerületünk gyülekezeteinek egyhangú bizalma dr. gróf Bethlen Pál borsodmegyei földbirtokos, budapesti ügyvédet, a budapesti Kálvin-téri egyházrész helyettes gondnokát hívta el. Nem voltak eddig közelebbi kapcsolatai főiskolánkkal, de azoknál a tradícióknál, annál a léleknél fogva, amelynek hordozója ő és családja nemzedékeken keresztül, a legbelsőbb rokonságban áll főiskolánkkal. Nemes, szíves, határtalan jóindulattól sugárzó egyénisége első látásra megnyert mindnyájunkat. De tudjuk azt is, hogy munkás életének legjavát helyezte oltárunkra „Istennek élő, szent és kedves áldozatul." Tudjuk, hogy a szolgálat lelke hozta ősi falaink közé szolgálni ősi eszményünket, jobb jövőnket. A tegnapi napon főiskolánk