Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1932

12 lehet e helyen feladatom, hogy a nagy tervező és alkotó lelki ábrázatát megrajzoljam, hogy a magyar kultura izzó lelkű prófétájának és apostolának, a magyar feltámadás hivő bizonyságtevőjének és heroikus lelkű munkálójának friss gondolatokban, ötletekben gazdag személyiségét kiábrázoljam, hogy feltárjam az ő sárospataki főiskolánk életében való történelmi jelentőségét és munkáját, avatottabb toll rajzolta elénk alakját e falak között épen a tegnapi napon, csak megemlítem, hogy a megrendítő halálhír a mi szivünket is megsebezte, mert nagy kulturpolitikusunk melegszívű barátunk is volt, akivel érzelmileg is egybeforrott főiskolánk. Temetésén főiskolánk is képviseltette magát. Közösen helyeztünk egyházkerületünkkel koszorút sírhalmára és köziskolai székünkben külön ülés keretében áldoztunk nagy jóltevőnk emlékének. A halál angyala a folyó iskolai évben elkerülte tanárkarunkat. De e helyen megemlékezünk Domby László miskolci leánygimnáziumi igazgatónak haláláról. Kimagasló egyénisége volt egyetemes református tanügyünknek. De halála főiskolánkat is érzékenyen érintette, hiszen 12 éven át volt gimnáziumunknak széleskörű tájékozottsággal, az oktatás művészetével rendelkező tanára és főiskolánk, annak tanárkara iránti hálás és szerető érzései mindig elevenebben buzogtak. Emlékét mi is kegyeletes érzésekkel ápoljuk. Több áldozatot követelt a halál ifjúságunktól. Hosszas szenvedések után meghalt a sátoraljaújhelyi járványkórházban theológiai akadémiánk növendéke: Majoros István. Nyolc éven át volt gimnáziumunknak és negyedik éve theol. akadémiánknak jeles növendéke. Hiábavaló volt az édesanyának minden forró könyörgése, heteken át hiába szállott fel diáktársainak imája az ég felé, Isten máskénen határozott kedves gyermeke felől. Tipikus pataki diák volt, tiszta lelkű, szerény, tartózkodó, hűséges, szorgalmas, édes anyjának egyetlen reménysége, diáktársainak legjobb barátja. Egy másik theológus diákunk, Makláry Pap László évek óta betegeskedett már, de mindvégig hű pataki diák volt. Tiszta, szelid lélek és ragaszkodó, valami belső sugárzás áradt ki egész lényéből. Mikor betegsége elérte kulminációs pontját, Krisztus iránti szerelme is rajongásba ment át. Elégett a lázas kórban. Krisztus iránti szerelmében is. Harmadik theológus diákunkat, Simon Józsefet gyöngéd •édes anyai szív hozta falaink közé sötét, rideg világból. Egy jobb élet reménysége virágzott ki itt szívében nevelő gondoskodás közben, amellyel fogadtuk és gondoztuk. Csak pár hónapig szolgált főiskolánk meleg otthonul neki, vártak reá az örök hajlékok. Hű Megváltója megszabadította az élet kegyetlenségeitől és lázas arcán elsimította a kiáltó gyötrelmeket.