Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

A német nyelv tanítása az elszakított területek középiskoláiban. Székfoglaló értekezés. Tartotta 1930 szeptember hó 10-én Boda Béla r. tanár. A békeszerződések egyik szomorú következményeként Magyarország 221 fiúközépiskolájából ... ... 121, 43 leányközépiskolájából ... 20, összesen 264-ből 141 került idegen uralom alá.

1 Ezt a 141 iskolát a szerencsés megjutalmazottak elenyésző kivétellel úgy lezüllesztették az első 4—8 évben, hogy maguk is megijedtek tőle.'

4 Egyre-másra hozták a rendeleteket, törvényeket, tagoztak és egységesítettek: hátha helyre lehet hozni valamit. A sok tapogatózás után végre most már mutatkoznak állandó jellegűnek látszó megállapodások, úgy, hogy tanulmány tárgyává lehet tenni ez iskolák állapotát annak félelme nélkül, hogy egy újabb rendelet a megállapításokat és adatokat máról-holnapra használhatatlanokká tegye. Alkalmam volt tanulmányozni ez iskolák egy részének munkáját. De az adatok ellentmondása és nehéz ellenőrizhetése miatt szűkre kellett szabnom vizsgálódásom körét úgy, hogy ez alkalommal csupán azzal foglalkozom: milyen mértékben és milyen céllal tanítják a német nyelvet a Magyarországtól elszakított területeken, elsősorban a magyar tanításnyelvű középiskolákban. Célom ezzel egyrészt az, hogy összehasonlíthassam más népek középiskolai nyelvoktatási elgondolásait a mienkéivel, 1 Benisch Artúr bírálata Buday Lászlónak „Magyarország küzdelmes évei. A megcsonkított Magyarország" c. könyvéről. Magy. Paed. XXXI. évf. 1—2., 20. lap. 3 Angelescu volt közoktatásügyi miniszter 1925 januárjában a parlament előtt ezeket mondta: „A román kormányt a külföldi egyetemek figyelmeztették, hogy a Romániából külföldi egyetemekre menő ifjaknak középiskolai előképzettsége annyira alacsony színvonalú, hogy ... ha a román kormány nem segít ezen a bajon, akkor az egyetemek kénytelenek lesznek a román ifjakat vizsgálat alá vetni."