Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

10 másrészt, hogy érdeklődést keltsek a megszállott területek 'bennünket fájón érintő iskolaügye iránt. Egy kis részét mu­tatom be annak a romboló munkának, amelyet a gyűlölet vagy a műveletlenség még most sem szűnt meg folytatni azzal a céltudatosan, hozzáértéssel fejlesztett és magas fokra emelt iskolarendszerrel szemben, amely a maga idején talán egész Európában a legtöbb tekintettel volt a tanuló értelmi fokára és munkabírására. A német tanítási nyelvű iskolákkal csak másodsorban, inkább alkalomszerűen foglalkozom, mert azokban a német nyelv nem valamely megtanítandó idegen nyelv, és így a mi iskoláink németnyelvi tanításánál nem lehet egybevetés tárgya. Ebből folyik, hogy szemlélődésem tárgya legfőképen a romániai középiskolai oktatás. Itt van a legtöbb magyar tanításnyelvű középiskola. Érdemesebb volna a csehekhez csatolt résszel foglalkozni, az ottani fejlett iskolarendszer miatt, de ott a német nyelvet a magyar iskolákban csak rendkívüli tárgyként tanítják. A szerbek-megszállta területen egyetlen magyar tanításnyelvű középiskola van. Az volna várható, hogy azt mintaszerűen fejlesztették ki — ezzel szem­ben, ami a német nyelvet illeti, itt is visszafejlesztés történt a régi magyarkori állapottal szemben, mert most a német nyelvet csak az V. osztálytól kezdve tanítják. Az Ausztriához csatolt területen nincs egyetlen magyar tanításnyelvű közép­iskola ; az olaszoknak jutott Fiúméban sincs. Hazánkban az 1883. évi XXX. tc. a német nyelvet tette a második élőnyelvi tárggyá. A III. osztályban kezdték és összesen heti 19 órában tanították a gimnáziumokban, 25 órában a reáliskolákban. A Habsburg-uralkodóház német voltában és németesítő törekvéseiben való történelmi adott­ság talán még játszott valami szerepet a német nyelvnek az anyanyelv mellé való emelésében, de a főok a német tudo­mányos irodalom fejlett voltában, a könnyen megközelíthető német egyetemekkei való, még a reformáció korában szövő­dött összeköttetésekben és a német tudományos könyvek olcsó voltában keresendő. A pataki iskola volt az első az országban, amely a „németnyelvű lutheránus intézeteket kivéve a német nyelvet rendszeresen tanította, még pedig nem külső erőszak folytán, hanem belső szükségből," hogy tanulóinak lehetővé tegye a külföldön való továbbképzést. 3 1751 július 14-én rendelte el az Egyházkerület a német nyelv tanítását iskolánkban, és 3 Egyházkerületi határozatok gyűjteménye a főiskolára vonatko­zólag, 1. k. 63. 1. — Idézem a Sárospataki Ref. Főiskola 1911—12. évi Értesítője 281. lapjáról, Végh Jánosnak „A német nyelvtanítás a sáros­pataki főiskolában" c. értekezéséből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom