Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1930

A theológia élete és az élet theológiája.* Székfoglaló értekezés. Irta és 1930 szeptember hó lü-én felolvasta Dr. Vasady Béla. Brunner Emil zürichi theológiai professzor, az u. n. „dialektikai theologia" rendszeres theológusa, 1928 őszén több oldalról jövő meghívásnak engedve, előadás-sorozatot tartott az Amerikai Egyesült Államok különböző református és presbiteriánus theologiai főiskoláin.

1 Egyik, az előadás-sorozatában bevezető-előadásként szereplő felolvasának címe: „A theológia kririzise és a krizis theológiája" volt. Még mielőtt ez előadásának címét és tartalmát olvastam volna, bennem már rég kiformálódott mostani székfoglaló előadásom címe, mely szintén nem csupán szójáték akar lenni, hanem a logikai összefüggésnél is szorosabb, beszédesebb és reálisabb kapcsolat megszólaltatója: egyfelől a theologia életéről akarok beszélni, másfelől pedig az élet theológiájáról. S miként Brunner, említett felolvasásában rámutatott arra, hogy az utolsó néhány évtized alatt a theológiai tudomány, jobban mondva, a theológiai gondolkodás mily nagy és letagadhatatlan krízisbe jutott, úgy, hogy egyetlen menedéke csakis az lehetett, hogy önmaga krizises voltára ráeszméljen, vagyis hogy a krizis theológiájában a helyes diagnózis megállapítása folytán önmaga gyógyulását lehetővé tegye, azonképen nekem sem lehet a rendelkezésemre bocsátott rövid időn belül más célom, minthogy egyfelől rámutassak arra, hogy a theológiai tudománynak és gondolkodásnak sajátos, letagadhatatlan és kiirthatatlan élete van, mely minden krizis és válság fölött gzőzedelmeskedni tud abban az esetben, ha sohasem feledkezik meg egyetlen feladatáról és rendeltetéséről, t. i. arról, hogy hű maradjon saját magához és minden tekintetben az élet theológiája igyekezzék lenni. Első tételemet tehát ebben a mondatban foglalhatom össze: a theológiai gondolkodás világában a legfordulatosabb, a legéletgyökeresebb események, a legsorsdöntőbb gondolatok, döntése és aktusok követik és váltják fel egymást. 1 The Theology of Crisis by H. Emil Brunner, Charles Scribner's Sons, New-York, London, 1929.