Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1928

147 egyeduralma, vagy a reális tárgyak térfoglalása kérdésében. A kormányzat kérdésében előtérbe kerül, hogy a többágú főiskola kormányzata elkülönített vagy egyesített legyen-e a jövőre? Ennek egyik akadályául tekintették az Entwurf állandó gimn. igazgatót és így kimondták a változó igazgató rendszer behozatalát. „Belkormányzat és fegyelmi eljárás dolgában az összpontosítás oszthatlan egy főiskola elvének diadalra emelésével gimnáziumunk az akadémia gyámsága alá helyeztetett s önálló szabad működési körében megszoríttatott" mondja a közigazgatói beszéd. És ez ellen az akad. tanári kar felterjesztéssel élt. A gimn. tanári testület új tanszék felállítását sürgeti az új tantervvel kapcsolatban s erre jelentkezett is Kérészy István „jelenleg akadémiákon kint lévő végzett ifjú." Magán az akadémián is nagy változás történt. Az országos hirüvé lett jogi oktatás elébb a szabadságharc kitörése, majd 1853-tól a kormány tiltó rendelkezése következtében szünetelt. Szeremley Gábor közigazgató évzáró beszéde örömmel jelenti, hogy a tanintézet „jogászi osztálya phoenixként hamvaiból újra ébredt." Később, egyik jogtanárról tartott emlékbeszédben mondja el kartársa, (Finkey Ferenc: Nemes Ferenc emlékezete : Az 1898—9. évi Értesítőben), hogy s, jogakakémia újbóli megnyitása 1860—l-ben hogyan történt. A közönség óhajtására, felsőbb egyházi hatóságok engedélyének előzetes kérése nélkül, maga a tanárkar, annak két gimn. tanára, Csoma Mihály és Antalfi János volt a kezdeményező és ugyancsak ők adták elő a jelentkezett joghallgatóknak a jogi tudományokat. Ez tulajdonképen 3 évfolyam volt, mert az első éves, úgynevezett filozofusok évfolyama úgy a jognál, mint a theologiánál az első évet előkészítő és helyettesítő évfolyamnak volt tekinthető. Az 1862-ik évben választotta meg melléjük az egyházkerület harmadik jogtanárnak a nagyhírű Emődy Dánielt és igy mint valósággal is 3 évfolyamú akadémia, az 1869-iki évben államvizsga tartási jogot kapott, 1874—5-ben pedig, mint 4.évfolyamú, jogés államtudományokat előadó jogakadémia nyert elismerést. A hittanhallgatók 4-ik évfolyamát az addigi 3 helyett már az 1862. évi, Nagykaposon tartott őszi egyh.-ker. közgyűlés kimondotta. Ilyen általános megújulási folyamat feglalkoztatta egyházkerületünket és főiskolánkat az időben, mikor tanárául megválasztotta Kérészy Istvánt. Ebb > a gondolatvilágba minden nehézség nélkül illeszkedett bele. Egész lelkülete a katedrára vonzotta, a tanításra volt praedestinálva. Nagyon jellemző az a levele, melyet Párisból küldött a „Főtiszteletű Egyházkerületi Kormányszékhez", hogy a Bárczianumból 200—300 frt. segélyt küldjenek. „Mint fiú édes atyjának, az őszinte kötelesség tiszta érzetével val-