Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1924

jelét magán viselő tanúlmányt megírhassa. Ez a becses tanúlmány a maga egészében megjelent az 1894—95. évi millenniumi Értesítőben is. Dézsi Lajos elismeréssel szól e tanúlmányról a Századok 1897-iki évfolyamában. „Szinyei, úgymond, jól fogta föl föladatát s készséggel elismerjük, hogy azt sikeresen is oldotta meg. Munkája az érdekesebb tartalmú és jobb monographiák közé tartozik; érdekes, változatos és jellemzetes események ügyes csoportosítással, élénk, a figyelmet lekötő előadásban." (Sz. G. e tanúlmánya alapján irta meg aztán 1897-ben Farkas József a spataki főiskola történetét a Pallas-lextkon számára.) Főiskolánk 1892 márc. 28-án Comenius Ámós Jánosnak, mint a spataki főiskolai nevelés- és oktatásügy európai hírű reformátorának születése 300-ik évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendezett az imateremben, hol az énekkar éneke s Dókus Gyula főisk. gondnok megnyitó beszéde után Szinyei Gerzson akad. és közigazgató tartott finom történeti érzékkel megírt, főiskolánk XVI. és XVII. századi történetének s ebben a tanügy fejlődésének mélyreható ismeretével megírt értékes alkalmi felolvasást „A sárospataki főiskola Comenius előtt és idejében" címmel. (Sp. L. 1892.) E nagyértékű tanúlmányban, a collegium szervezetének, tanügyének alapos tárgyalásán kívül különösen az 1621 -iki Rákóczy György-féle iskolai törvényeknek, az akkori tanrendszernek s ifjúsági életnek, továbbá a Comenius műveinek, reformjainak „s a népek közt már mindenfelé magasztalni méltán kezdett tanrendszerének," gyakorlatias irányának alapos ismerete s teljesen megbizható es hű ismertetése, értelmezése és magyarázása, valamint a koreszmék hatásának szemléltetése vonja magára figyelmünket. E tanúlmány főiskolánk történetének ama korszakára vet világosságot, melyet főiskolánk fénykorának szoktunk nevezni, amikor „a magyarországi prot. iskolák között hozzá hasonló csak egy is alig találtatott." (Szombathi.) Köztudomású dolog, hogy főiskolánk régi törvényeinek, rendszabályainak, tanrendszereinek helyes értelmezésében és magyarázásában köztünk Sz. G. volt a leghivatottabb, a legkiválóbb. Bizonyosan a spataki Comenius-ünnepély s az akkori felolvasásával elért szép siker sarkalta Sz. G. t arra is, hogy összeállítsa Comenius ama műveinek jegyzékét, melyek Sárospatakon készültek s részben itt ki is nyomattak (Sp. L. 1892.) Örök érdeme a spataki főiskolának, hogy a nagyhírű paedagogusnak — akit Patakon paedagogiarchának, nevelési, oktatásügyi felügyelőnek, vagy tanügyi igazgatónak neveztek, — két leghíresebb műve: a Schola ludus és Orbis pictus falai közül indúl világhódító útjára. Ezt a Szinyei Gerzson készítette jegyzéket 1892 óta — főleg Kvacsala újabb kutatásai alapján — 4 munkácskával kell kiegészítenünk. [Ezek közül egyről, az „Ad frates presbiterianos" létezéséről azonban ő is tudott (Sp. L. 1894: 451.); ez, sajnos, egy példányban sem maradt ránk.]