Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1906

229 A művésznek a magyarság ezen rétegét kell ismerni, tanulmányozni és a benne levő faji egyedet meglátnia. Hogy a művész a magyar szomatikus faji jegyet illetőleg, mely testrésznek adjon elsőséget: a fejnek-e, a törzsnek-e vagy a tartás és mozgásnak? erről pro és kontra lehet vélekedni. Szerintem a magyar embert, mint faji egyedet illetőleg, számításba jön testalkat, termet (habitus), a fej, a felső és alsó test — és a test tartása és mozgása is. „Montegazzának igen fontos állítása az, hogy a tartás és mozgás minősége sokszor élesebben jellemez, mint az arculat. A tartás, illetőleg a mozgás a nyugalomtól fel a szenvedély, az indulat kitöréséig oly jellemző lehet, hogy a magyart stb. a test tartás tisztes voltából, a fej hordozásából és a taglejtésből lehet megítélni és jellem szerint osztályozni."* Véleményem szerint a magyar ember öröklött szomatikus típusát a magyar test állásáról kell és lehet felismerni, jóllehet, hogy a magyar tipus vidékek Lásd Hennann Ottó ,.A magyar nép arca és jelleme" e. művét.