Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1904

10 lem értelmi alapon nyugszik. Az értelem a hitnek, a vallásos meggyőződésnek nem megrontója, hanem ellenkezőleg, megteremtőjeSokan azt állítják, hogy a tudomány a Hit és tudomány, hitnek ellensége. Pedig ez nem helyes felfogás. Az élő hitnek a tudománnyal nem szabad hadi lábon állania. Miért? Azért, mert a hit sem tárgyára, sem forrására nézve nem különbözik a tudástól. Osak viszonylagos, relatív értelemben van közöttük különbség. A hitnek is, tudásnak is alapja, forrása az értelem, a személyes meggyőződés. A „hit" kifejezés rendszerint a bizonyosság, a meggyőződés milyenségét, minéműségét jelzi: ha közvetlen valamiről való megbizonyosodásom, meggyőződésem, ez = tudás; ha közvétett, ez = hit. (Fgy pl: Isten létéről való megbizonyosodásom, meggyőződésem közvetett, mert a természetben s az erkölcsi világban nyilvánuló örök törvényszerűség megfigyelése alapján szerezhetek magamnak róla megbizonyosodást, meggyőződést). A vallásos meggyőződést nevezem : hitnek; a nem vallásos meggyőződóst nevezem: tudásnak. Hit és tudás tehát végeredményében, voltaképen egy, mert mindkettő öntudatos meggyőződés; csak a tudományos elnevezésben van közöttük különbség. Az élő hitet tehát ón hajlandó vagyok a tudás körébe sorozni, vagyis azt mondani, hogy az élő, személyes meggyőződésen s élettapasztalaton nyugvó öntudatos hit, végeredményében nem egyéb, mint tudás. Igen! mert hit és tudás egy és ugyanazon lélek functió jának az eredményei. Hit és tudás nem tartoznak a lelki élet egymástól merőben elütő régióiba, hanem ugyanabba. Csak akkor lehetne azt állítani, hogy a hit végeredményében különbözik a tudástól, ha volna a léleknek egy önálló, külön hittelietsége. Ilyet azonban a lélektan nem ismer. De lia feltennők is, hogy volna ilyen; még akkor is azt követelné a lélek egysége, hogy a lélek minden functiójában összhang legyen, mert lehetetlen, hogy mint önálló tehetség is ellentétben legyen a lélekkel s annak egyéb tehetségeivel. Tévednek tehát azok, akik azt állítják, hogy a tudás ellensége a hitnek. Mert ha az így gondolkozóknak volna igazuk, akkor minél több ismerete, minél szélesebb körű tudása volna valakinek, annál hitetlenebb lenne. Ennek pedig leghatározottabban ellentmond a történelem ós atapasztalás, amelyek szerint a legnagyobb természettudósok mind vallásos hitű