Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1903

11 az, ami fülembe cseng, mint emlékezés, hogy az énekkar száz éves emlékünnepélyén őt bízták meg az egyik összelőadás vezetésével. Szóval tanúit,, szorgalmatoskodott, fejlesztette képességeit, amelyeknek kiművelésében segédkezett neki kedves mestere : Ivánka Sámuel s ama másik kitűnőség, akivel a későbbi időben jutott bensőbb viszonyba, de már. ifjúságának idején is összeköttetésben álltak egymással, t. i. Szotyori Nagy József, aki akkor itt volt az állatni tanítóképző-intézetben. * * Felfogásom szerint ez az énekkari foglalkozás s amellett a szabad időnek célszerű felhasználása hol ezen, hol azon a hangszeren való játszásra, azt árulja el, nem: amellett tanúskodik, hogy a természettől adott, a gondviselés által neki ajándékozott talentum becsét érezte, azzal kereskedni kívánt s hogy eredményes legyen a kereskedés, a kapott tőkének forgatásában nagy buzgóságot fejtett ki, annyira, hogy mikor 1881-ben elhagyja a főiskolát: zenei iskolázottsága, a sárospataki e tekintetben teljesen szegényes viszonyok között, valóban számottevőnek tartható, amelynek tovább fokozásáról gondoskodni a kedvező alkalom megadatásakor, maga iránt való kötelességévé vált Pásztor Sámuelnek. Ez a kedvező alkalom meg is adatott. Ugyanis nevelői állással kezdi meg életpályáját, amelyen egyszersmind újjmutatást kap zenei tehetsége művelésére. Mocsáry Miklós borsod-szemerei földbirtokos házához jut, ahol a földesúr maga is zenekedvelő, legnagyobb fiának, Istvánnak zenei vezetését is várva a nevelőtől, a szoros értelemben vett iskolai foglalkozáson kívül. A nevelő a Sárospatakon nélkülözött jó zongorát itt megkapja s egész lélekkel ábrándozik a gazdag úri házban a nagy zeneköltők elmetermékeinek játszásában, mélyen behatolva a zenealkotásokba, amelyekben a lélek nyilatkozott meg szerzőik részéről. Ezenfelül megadatott neki most az is, hogy olykor-olykor Budapestre is eljusson s operai előadásokat hallgathasson lelke foglalkoztatására s képessége fejlesztésére, arról nem is szólva, hogy a Szemeréhez közel eső Egerbe többször mehetett, ahol a székesegyházi zenés misékből, a fizetett kartagokból álló énekkar előadásaiból is sokat meríthetett szomjúhozó lelke. Az első lépés kedvező volt tehát arra, hogy zenei hajlama kielégítést nyerjen, képességét fejleszsze. És az alkalmat fel is