Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1897

15 anyagot kettős érdekből kezelje", mint theológiai szak, a theológia tudományos érdekéből; mint az egyházi életről szóló tudomány, az egyház gyakorlati érdekéből. Ezt pedig az által oldhatja meg egészen, ha anyagát tudományosan ugyan, de mégis úgy dolgozza fel, hogy munkájából az egyház gyakorlati életének hű és megvalósítható képe domborodik ki. Ehhez a munkához már elsőbben is anyagot fog adni a többi theológia a maga termeléséből, a mely részint mint korábban megállapított alapelvek és tanok összege, részint mint új vívmány kínálkozik a feldolgozásra. E végből éber figyelemmel fogja kísérni a testvérszakok fejlődését is, hogy abból átvehesse mindazt, a mi az egyházi életben alkalmazható és alkalmazandó. Az exegesisnek, a történelemnek, a speculativ theológiának újabb-újabb vívmányai vannak, a melyek éppenazért mert alaposabb búvárlatnak, vagy éppen a vallásos erkölcsi öntudat érdekében folytatott küzdelemnek az eredményei, mind de mind megkövetelik, hogy a közös törzsnek, az egyháznak erősbbítésére fordíttassanak. És gazdag anyagot nyújt maga az egyház az ő berendezéseivel, életének a múltban és jelenben termelt gyümölcseivel, a melyek mint szokás és hagyomány, mint törvény és szabály, mint elmélet és gyakorlat, mint intézmény és eszmény, mint közéleti és irodalmi termelés mind az ő tulajdonai és feldolgozásra és tovább fejtésre várakoznak. — Majd jönnek az egyházi életet közelről érintő művészetek és tudományok; ezek elől a gyakorlati theológia el nem zárkózhatik, mert hogyan alkotná meg kultustanát vagy Liturgikáját a képzőművészetek, — Homilétikáját a Szónoklattan, — Katekhetikáját a nevelés és oktatástan, — Lelkigondozástanát a lélek- és az embertan és néprajzalaposabb ösmerete és ügyes alkalmazása nélkül ? Aztán az egyházi élet csak egy része az általános életnek és így ennek tényei, eseményei, berendezései, intézményei egytől-egyig befolyásolólag hatnak amarra. Azért, ha az egyházon kívül álló téreken, az állami és polgári életben, általában a társadalom nagy műhelyében oly eljárások és intézmények nyernek életet, a melyeknek követése és meghonosítása az egyházra nézve is kívánatos, — kötelessége a gyakorlati theológiának ezekre is figyelemmel lenni és kötelessége az is, hogy ezeket az egyház szellemében való megvalósításra az egyháznak ajánlja. De e munkakörnek, a miként mondottam, nemcsak kerete és anyaga van, hanem eljárási vezérelveinek, módszerének is kell lennie; vagyis a gyakorlati theológia mivelőjének, feleletet kell adni arra a