Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1897

14 kormányzásban, az önigazgatásban is munkás, a melynek elvei és szabályai úgy befelé, mint kifelé adva vannak részint az egyházi alkotmánytanban és jogtanban, részint az állami törvényekben. Ezek az elvek és szabályok azonban, egy az, hogy lehetnek hibásan szerkesztve, roszúl alkalmazva, jogosan vagy jogtalanúl támadva; más az, hogy némely viszonyok közt elégtelenek is, a mennyiben az élet folytonosan új viszonylatokat teremt: innen a végből, hogy az egyház önigazgatása mind befelé, mind kifelé biztos alapelvekre támaszkodhassék és minden körülmények közt eligazodhassék, szüksége van az egyháznak a kormányzási alapelvek rendszeres ösmeretére, a melyekből se maga le nem alkudhatik, se azt, hogy mások alkudjanak le belőlük, soha meg nem engedheti. Itt hát a gyakorlati theológiának, mint a gyülekezeti és egyházi élet tudományának az a kötelessége, hogy ezeket az alapelveket rendszerré fejleszsze és többé kevésbbé fejleszti is az u. n. Kormányzástanban vagy Egyházpolitikában. — Aztán van újabban, különösen Németországban, olyan egyházi tevékenység is, a mely ker. sociális reform név alatt társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére irányúi és a melyet már nálunk is, bár még más irányban és értelemben, emlegetni kezdenek. Ez is egyházi munkának látszik hát és ha ennek elméletével fellépni nálunk korai lenne is még, de lényege, jogos vagy jogtalan volta felől máris tájékozni kell a leendő lelkészeket. — Végűi, hogy csak egyet említsek még, van oly munkássága is az egyháznak, mely az őt boldogító vallásos-erkölcsi életnek más vallásúak, különösen a nem keresztyének közötti terjesztésével foglalkozik. Ez a külmisszió, melynek elméletét szintén felveszik a gyakorlati theológia szakai közé. Nekünk ilyen egyházi tevékenységünk nincsen még; de főbb vonásaival, legalább tájékozás és buzdítás végett, mégis szolgálni kellene a gyülekezetek első rendű állásaira készülő egyéneknek. Az így megrajzolt és részletezett kör azonban csak arról a térről nyújt némi fogalmat, a melyben a gyakorlati theológia munkája folyik, de nem nyújt tájékozást sem a rengeteg anyagról, melyet feldolgoznia, sem a munkálkodás mikéntjéről, melyet követnie kell; pedig ezekkel is ösmerősnek kell ler.nie annak, ki a gyakorlati theológia munkakörét érteni és méltányolni akarja. Megkísérlem hál a vázolását ezeknek is, igen rövid s halvány vonásokban. Az a tény, hogy a gyakorlati theológiát a fejlődés törvénye növelte bele a az egyház és a theológia együttes életébe, kötelességévé teszi a gyakorlati theológiának, hogy az általuk nyújtott