Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1897
13 részint meg azért is, mert rendszer felállítására, kezdő létemre, a szerénytelenség méltó vádja nélkül nem is vállalkozhatnám. Csak az egyes szakok bírjanak egyelőre helyes rendszerrel; csak elméletei legyenek találók, mind a tudomány, mind az illető egyházi tevékenység érdekeit kielégítők: akkor a czél egyelőre így is elérhető. Vannak kitűnő gyakorlati theológiai művek, a nélkül, hogy általános rendszerűk kitűnőnek lenne nevezhető. Dologra térve, én az egyházat úgy fogom fel, mint vallásoserkölcsi célok szolgálatában munkálkodó szabad egyesületet; a gyakorlati theológiát pedig, mint olyan theológiai tudományt, mely előadja azt, hogy miként kell folyni az egyházi élet tevékenységeinek, hogy általuk az egyház önmagát építse. A gyakorlati theológia e tisztét azonban nemcsak elfogadó, hanem kezdeményező értelemben is veszem. Ezt követeli a gyakorlati theológiának, mint tudománynak a szabadsága nem kevésbbé, mint az egyház jól felfogott érdeke. — Most pedig lássuk, hogy melyek azok a tevékenységek, melyek által az egyház, mint gyülekezet önmagát építi; vagy esetleg, micsoda tevékenységet kell kifejtenie, hogy önmagát építhesse! ? Az egyház, mint gyülekezet, mindenek előtt az istenitiszteletben fejezi ki vallásos-erkölcsi öntudatát és érzületét. így hát a gyakorlati theológia adni fogja és adja az istentisztelet elméletét, részint a LiturgiMban, részint a Homilétikában, a mennyiben ez utóbbi az istenitisztelet egyik lényeges alkotórészének az elmélete. — Az egyház, mint gyülekezet, abban is munkás még, hogy leendő tagjai vallásos-erkölcsi nevelésben részesüljenek. így hát a gyakorlati theológiának itt az a tiszte, hogy ehez a tevékenyseghez szintén elmélettel szolgáljon és szolgál is a Katekhetikában. — De a gyülekezet tagjainak vallás-erkölcsi életére is kiterjeszti gondjait. Így hát a gyakorlati theológiának elő kell adnia és elő is adja a Lelkigondozás tanában, hogy kik és hogyan folytassák e munkát ? — Aztán, minthogy a gyülekezetben mindig vannak testi és lelki szegények, szenvedők és szerencsétlenek, testi és lelki gyámolításra szorultak: igyekszik, vagy legalább igyekeznie kell, hogy ezeknek nyomorúságán segítsen. így hát a gyakorlati theológia tisztének fogja ösmerni és ösmeri is, hogy a Belmiszszióról szóló elmélettel segítségére siessen a gyülekezetnek. — Azonban az egyes gyülekezet éppenúgy, mint a gyülekezetek egy bizonyos összege, mely társulás és együttes szervezkedés folytán kisebb-nagyobb körre terjedhet ki, egész az egy állami területen levő valamennyi gyülekezetek összeségeig, az u. n. országos vagy nemzeti egyházig, — a
