Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1896

151 latokat, a melyek a német felvilágosodás s az angol deismus képviselőinek felfogását tükrözik vissza, hogy így a termékeny magvakat rejtő eszmék eszmélkedésre, gondolkodásra hívják fel a fogékony ifjú lelkeket. Kissé kellemetlenül érintett azért bennünket, hogy a czélt csupán egyetlenegy ifjú értette meg. Reméltük, hogy sokan fogják összemérni erejüket, hogy tiszta, világos képet szerezzenek önmaguknak arról a kérdésről, a mely ha nehéz is, de minden esetre olyan, a melynek meg van a maga érdekessége, fontos jelentősége épen a tudományos fejlődés szempontjából. Vártuk, hogy az arravaló erők próbát tesznek s munkájuknak sikerét szemlélve, megsokszorozott lelki örömet fogunk érezni. Várakozásunkban csalódtunk, de jól esik jelezni, hogy a kevés termésben kielégítő minőséget kaptunk, mert a beadott egyetlen munka olyan tulajdonokkal rendelkezik, a melyek a kitűzött kérdés megfejtésénél teljes sikert adnak a pályázó részére. Elég ügyes, tárgyszerű s könnyed futólagos visszapillantás után, a melyben a kérdés tárgyát képező irányzatokat megelőző állapotokat rajzolja, áttér szerző a német felvilágosodás képviselőinek ismertetésére s adja azoknak gondolatait elfogadható kritikai megjegyzések kíséretében. Látszik, hogy átértette azokat az eszméket, a melyek arra voltak szánva, hogy a dogmatismus homályát eloszlassák, lelkeket lenyűgöző hatalmát megtörjék, Sorra veszi a kiválóbb egyéneket s mindazt elmondja róluk, a mit a tárgyhoz tartozólag el kell mondania. A német felvilágosodás képviselőinek bemutatása után az angol deismus híveit ismerteti abban a modorban, a melyet az előző részben használt. Itt is él a kritikai megjegyzések jogával s szabadságával, helyes álláspontra helyezkedvén, a mikor a deismus képviselőinek ellentétes felfogását, eltérő nézeteiket úgy tünteti fel, mint a mely épen a felvilágosodás, a szabad gondolkodás természetes következménye voltMunkája végén arra a kérdésre ad feleletet a szerző, hogy az ismertetett két irányzat vallásos szempontból minő eredményt ért el ? Felelete általánosságban véve helyes, a mi egészen természetes, mert annak a nézetnek ad kifejezést, hogy úgy a német felvilágosodás, mint az angol deismus már természeténél fogva sem eredményezhetett mást, mint a vallás dolgaiban való szabad vizsgálódást, független gondolkozást. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez az eredmény-megállapitás egészen az u. n.