Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1888

ii Boldogemlékű Juhász helyére Bernáth Zoltán választatván igazgató-tanácsossá, midőn e minőségben szívesen üdvözöljük őt: kifejezzük egyszersmind bizalmunkat iránta, remélvén, hogy az elődeitől öröklött szellemben, fiatalságának teljes tetterejével fogja szolgálni az ügyet, melynek előbbrevitelére mostani állásában bizonyára igen sokat tehet. A mult oszlopai közül dőlt ki egyike a hatalmasabbaknak, Comáromy József, Abaujvármegye volt főispánjának s főiskolánk egykori áldozatkész gondnokának személyében, ki 1889. június 3-dikán költözött át a jobblétre. Emlékét mi szívünkbe zárjuk; mert az ő neve elválaszthatatlanul össze van forrva főiskolánk történetével. Dr. Kun Zoltán főiskolai orvost s akadémiánkon a törvényszéki orvostan és a népszerű közegészségtan előadóját, pótolhatatlan veszteség érte nejének, született tolcsvai Bónis Borbála úrnőnek 1889. május 21-ikén történt elhunyta által. A megboldogult mindazokkal az erényekkel gazdagon meg volt áldva, melyekkel a nő férjét, gyermekeit, általában családját boldogíthatja; de e mellett páratlan kedélyű és ritka szívességű háziasszony is volt, úgy bogy mindenkit, a ki nála szerencsés volt csak egyszer is megfordulni, szeretetreméltóságával a szó szoros értelmében lebilincselt. Ilyen nőnek elvesztése kétszeres fájdalommal sújtja hozzátartozóit. Tanári karunk minden egyes tagja az ő fájdalmukban szíve egész melegével osztozik. Adja az isten, hogy a bánatba merült férj aközrészvétben s kedves gyermekei szeretetében találja fel vigasztalását. Dr. Szánthó Gyula, Kovácsi Sándor, Tamóczy Tivadar és Kérészy István kartársainkat egy-egy kis gyermeköktől fosztotta meg a halál. fíadársi Györyy hasonlóképen elveszítette egyetlen fiú-gyermekét, a mindenki által szeretett, széplelkű Dezsőt, ki mint IV. gimnáziumi osztálybeli tanuló, megáldva testi és szellemi kiváló tulajdonokkal, szorgalma ós példás erkölcsi magaviselete által a legszebb reményekre jogosította fel szerető szüleit és tanárait. *