Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1886

IVÁNKA SÁMUEL EMLÉKEZETE. Irta és elmondta a sárospataki ref. főiskola imatermében, 1887. junius 2C-án KUN PÁL, gimnáziumi tanár. Azon férfiak emlékezetét megújítani, kiknek működése nyomot hagyott maga után a tudományos törekvés bár igen szép, de gyakran rögös pályáján, kötelesség nemcsak azok iránt, kikre visszaemlékeznünk mindenkor kedves; de önmagunk iránt is, kik visszatekintve az ö küzdelmeikre, azon babérokra, melyeket arattak, folyton megújhodást nyerhetünk az ő példájokból, buzdítást fáradalmaik sikeréből, vigasztalást azon töviskoronákból, melyek oly gyakran körítik halántékait azoknak, kik úttalan útakon járva, ösvényt törnek eszméiknek hatalmas akarattal, férfias elszánással, hazafias áldozatkészséggel. Ily férfiakat nemcsak azon körökben kell keresnünk, melyek a zajosabb működést engedik meg, hanem azon zajtalan munkások soraiban is, a kik nem azért dolgoznak, hogy feltűnjenek, hanem azért tűnnek fel, mert kitartóan munkálkodtak. Nemcsak a harcmezőn, vagy a politikai téren kivívott sikerek követelik magoknak a méltó pályabért; az elismerés koronája azt is megilleti, a ki éle tét a tudomány művelésének, az ifjúság nevelésének szentelé, a ki éjjel-nappal azon fáradozott, hogy a lelkében élő eszméket megvalósítsa, azokat terjeszsze s oly utódokat neveljen maga helyett, a kik majdan diadalmasan kivívják azt, a mi után az úttörő munkás (áradozott s a miért élte nyugalmát áldozá fel. Egy ilyen munkás emlékezetét akarom ma megújítani, midőn feledhetlen barátunkról, elköltözött pályatársunkról megemlékezem. Nem tűztem azt célomul, hogy Ivánka Sámuel életrajzát adjam, ez avatottabb tollra vár, oly emberére, ki szakértő szemmel képes mérlegelni azon fontos szolgálatokat, melyeket az elköltözött, különösen a magyar prot. egyházi ének- és zeneirodalom terén, évek hosszú során át teljesített. Nekem csak azon feladat juthatott osztályrészeműi, hogy néhány vonással állítsam emlékezetem elé azon embert, a ki a kötelesség teljesítésében páratlan szorgalmú, az irodalmi téren