Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
83 a munkában és vannak a munkának teljesen sikerűit részletei is (lásd 123 és köv. lapokat). A munka kiállítása csinos, stílusa szép, folyékony s szerzőnek az életben nyert tapasztalatáról és olvasottságáról tesz tanúbizonyságot, ezért és még azért is, mert általában a munka a kisebb hibáktól eltekintve, teljesen kárpótol bennünket a pályázók kicsiny számáért és teljesen megüti azt a mértéket, melyet az iskolai pályamunkákkal szemben felállítani szoktunk, szerző munkáját, mint a szorgalmas tanúlmányozásnak igen tisztességes eredményét a kitűzött pályadíjra való jutalmazásra nyugodt lélekkel ajánljuk. dr. Szabó Sándor, Az idei Tóth Fischer-díjra (60 kor.) a magyar alkotmány és jogtörténelem köréből következő pályatétel tűzetett ki: „Adassák elő a hűbériség befolyása a magyar politikai életre, különös tekintettel a nyugoti hűbéri és a magyar közhatalmi királyság közti különbségre. A pályakérdésre egy pályamű érkezett „La féudalité“ jeligével. Örömmel konstatáljuk, hogy a munka szerzője érdeklődéssel, komoly igyekezettel és törekvéssel fogott a kérdés kidolgozásához s hogy feladatát csak részben sikerűit megoldani, annak okát mindenekelőtt főkép a felhasznált források elégtelenségében találjuk. A forrásművek megválasztásánál ugyanis szerző nagyon szűk körben mozog, leginkább, sőt egyet — melyjnagyar fordításban szintén megvan — kivéve, kizárólag magyar nyelvű munkákból merít s míg egyfelől Hajniknak „Magyarország és hűbéri Európa“ című kiváló dolgozatából túlságosan és sokat vesz át, bár Kővárynak és Kerekesnek értekezéseit is használja, másrészt mellőzi Timonnak újabban megjelent nagy munkáját, Krajnernek a birtokviszonyokra vonatkozó fontos művét s több oly apró értekezést (pl. Kunczét), melyeket sikerrel lehetett volna felhasználnia. A történeti munkák közűi is Ribáry és Weber világtörténetét használja, pedig ezek helyett már újabb, teljesebb és tudományos célból hasznavehetőbb forrásokat is találhatott volna. így legtöbbet meríthetett volna Laurent: „Etudes sur ľhistoire de ľhumanité“ című nagyszabású művének VII. kötetéből, mely „La féudalité et ľéglise“ címmel épen a hűbérj állam és társadalom jellemrajzával s az egyház középkori viszonyaival foglalkozik, valamint Gierkének, Zoepflnek, Schrödernek, főkép Brunnernek jogtörténelmi munkáiból, vagy Guizotnak „Histoire de la civilisation en France“ c. művéből, melyben a feudális szervezet alapelemei és annak sajátos szelleme igen érdekesen vannak előadva. *
