Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
79 got sem értette meg kellőleg, s végül egy sereg sovány életrajzi adat fölsorolása; a többi: kuszáit, szószátyár, ismételgető visszhangja Riedl egy értekezése (Verseghy mint nyelvész. Nyelvőr, 1880. 10—11. füzet) különböző pontjainak, csupán arról téve bizonyságot, hogy a pályázó megemészteni még ezt a világos, rövid dolgozatot sem tudta vagy nem akarta. A mi ezután kö. vetkezik : a tákolmány nyelvének szégyenletes magyartalansága; azt itt talán említeni is orcapirító dolog. Horváth dry 11. Az 1901—1902. évi Kövy- Okolicsányi díjra kitűzött büntetőjogi pályatétellel mindössze egy pályázó próbálkozott meg. Örömmel jelezhetem azonban, hogy az egyetlen vállalkozó, ha nem is kifogástalanúl, de elég jói oldotta meg a feladatot. Szorgalommal tanúlmányozta a kezdőknek kissé talán nehéz kérdést, azt egész jól megértette, eléggé kimerítően (90 sűrű oldal) tárgyalja, helyes felfogása van a kérdés egészeiről, valamint részleteiről, tárgyi hibát alig követ el, szóval ha önálló s nagyobb becsű munkát nem alkotott is, de műve nézetünk szerint tisztességes irodalmi kísérlet és mindenesetre megüti azt a színvonalat, aminőt egy akadémia pályamunkától várhatunk. A kérdés lényege a „magáninditványnak“ dogmatical és kritikai ismertetése volt. E feladat megoldása végett a pályázó a magáninditvány és a magánvád fogalmait tárgyazó bevezetés után, jogtörténeti visszapillantást vet a magáninditvány kifejlődésére (7—16 1.,) helyesen mutatva ki, hogy a. ma u. n. magáninditvány csak akkor tud kifejlődni, midőn a büntetőjog közjogi jellege diadalmaskodik. Helyesen emeli ki, hogy a római jogban csak a magán-wíddaZ találkozhatunk a suppositio partus és az adulterium cselekvónyeire vonatkozólag s a dalicta privata nem azonositandók a magáninditványnyal. E kérdéssel kissé bővebben is foglalkozhatott volna skár, hogy nem ismeri Vám- béry Rusztemnek a házasságtörésről irt nagyszabású s jeles monográfiáját, melyből a házasságtörósnek mint a legrégibb s typikus inditványi cselekménynek történetére részletes felvilágosítást nyert volna. A fenálló tételes jogoknak a magánindítványra vonatkozó hézagos és általában hibás intézkedéseit helyesen és ügyesen csoportosítja.