Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
80 Ezután részletesen elemzi a sértett fél kívánatéra üldözendő cselekmények jogi természetéi. A különféle elméletek ismertetése után ő is ahoz a helyes nézethez csatlakozik, hogy a sértettnek a büntető eljárás magáninditása tekintetében adott befolyás, az u. n. inditványi jog mint a hivatalból való bűnüldözés elv alóli kivétel egyedül a sértett iránti kíméletben találja igazolását. A magáninditványt ily értelemben első sorban és lényegileg eljárási természetit feltételnek tekinti, de amelynek következményei kihatnak az anyagi büntetőjogra is. Ezután röviden ismerteti a magánvád jogi természetét. Itt már úgy tetszik mintha nehezebben értené meg az intézmény lényegét, mikor azt mondja, hogy a magánvád a közvád elve alóli kivétel. De később mégis helyesen ismeri fel, hogy volta- képen a magánvád szó nem fedi a fogalmat, mert a magánvád nem ellentéte a közvádnak, hanem az csak a hivatalos vádképviselet alóli kivétel, illetőleg az ügyészi vádmonopolium veszélye elleni óvszer (correctivum.) A fő és pótmagánvád közti különbséget ezután jól adja elő. Külön szakaszban állítja össze ezután a magáninditvány és a magánvád közti különbségeket, majd áttér a kérdés főrészére, a magáninditványnak a magyar B. T. K-ben foglalt szabályai ismertetésére és bírálatára. Előbb részletesen ismerteti a B. T. K. általános részének ide vonatkozó szabályait (37 -67 1.), majd egyenkint ismerteti a különös rész szerint magánindit- ványra üldözhető cselekményeket. (69—88) Úgy az általános, mint a különös rész tárgyalásába a megfelelő helyeken beleszövi a törvény, valamint a Novella tervezet megfelelő szakaszainak kritikáját. Ismertetése elég világos, hű, kritikája higgadt, mérsékelt. Egyik másik megjegyzése ugyan kifogásolható, de állításait mindenütt igyekszik indokolni s helytelen vagy értelmetlen dolgot sehol nem mond. A mű kidolgozása, irálya szintén kevés kifogás alá esik. Mindenik fejezetet arányosan s elég kimerítően tárgyal, irálya világos s egy pár latin szót leszámítva, — aminek kerülésére hívom fel figyelmét — magyaros. A kidolgozás szempontjából helyesen tette volna, ha egyes hosszabb fejezeteket pl. a magáninditvány általános tanait alcímekre oszt, hogy a dolgozat olvasása és áttekintése könnyebb legyen. Általában tehát az említett kisebb természetű hibák leszámításával, a dolgozat arról tanúskodik, hogy Írója szeretettel
