Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1901
79 gia“ czimű müvéről, a mely — korához képest — a tudomány színvonalán áll s bizonyos álláspontot elismerésre méltóan képvisel hazai irodalmunkban s irodalmi repertóriuma által a kortársakra nézve a további búvárkodást is teljesen megkönnyíthette. Mind gyönge, mind erős oldalainak megkeresi és mégis találja az alapját s gyöngeségei iránt ép oly kíméletesen igaz, mint a milyen lelkesedéssel nézi szerinte kimagasló tulajdonságait. Egyszerre felismeri, hogy Varga bátrabb, határozottabb az ó-szövetségi iratok bírálata közben, mint az uj-szövetségi iratokkal szemben, a melyeknek kanonikus méltóságát megrendíteni a tudomány kedvéért sem engedheti meg. Jól ítéli meg a Sebestyén Messiológiáját is, a mely — noha nem is isagogika — de Írójának isagogusi gondolkozását híven feltünteti. Nem osztozkodik ugyan a thora s egyéb vitás ó-szövetségi termékről (Ezsaiás, Dániel stb.) vallott nézetében, sőt azt bizonyos tekintetben naivnak is minősiti ; de hallja a Sebestyén nyilatkozataiban már a jövendőbeli isagogusok hangját is s ezt a legnagyobb örömmel üdvözli benne (eset története, teremtés stb.) — a sorok között. Dr. Ballagi Mórban egyaránt tiszteli a nyelvészt, a theológúst és itt is különösebben az isagogust — tételének természete szerint. Tetszik neki a Ballagi bátorsága, szókimondó jelessége, új utak felé való vágyódása s uj szántása a régi ugaron. Mindamellett sem esküszik minden állítására, sőt — inkább csak a sorok között — észre- \ ehetők a leikéből előtörő kétely megnyilatkozásai is. Egészben azonban kiváló fejlődési fokozatot lát benne és műveiben Vargával és Sebestyénnel szemben. Szeretetre mutat a szerzőnél, hogy Ballaginak minden ide vonható művét felkutatta, áttanúlta s mindenikből hoz elő valamit a Ballagi jellemképének megalkotásához. Sajnálja, hogy a Biblia tanulmányok cimű mű nem juthatott teljességre, de igy is becsesnek, tanulmányozásra méltónak ítéli azt. Ismeri a Héber költészetről Írott tanúlmányát, a Zittel-féle Entstehung der Bibel — cimű műnek magyarra átvételét s ebben — miután Ballaginak a Zittel-féle műhöz nem volt adni valója — jogosan látja a Ballagi új-szövetségi isagogikáját. Mennél tüzetesebben tanulmányozza, annál inkább megszereti, szinte rajong végre érte és nem bir teljesen elfogúlatlan maradni érdemeinek méltánylásában Mert soknak, szépnek, igaznak látja, azt, a mit Ballagi ezen a területen dolgozott, azt hiszi, hogy ő ere
