Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1900

G )

satok,“ a mi különösen feltűnő és szomorú épen a predicatio pályázat terén. E pályamű, ha felosztása kissé hiányos is, tervelése és berendezése megüti a mértéket, tárgyalásának buzdító és megnyerő voltánál valamint szónokias előadásánál fogva jutalomra méltónak találtatott s a tanári kar mintegy értésére akarva adni a versenytől elmaradottaknak, hogy elmaradásukkal csak a szorgalmas és törekvő versenyzőnek jutalmazási esélyét növelik, a Vay-féle egyik nagyobb és egyik kisebb díjat ítélte oda, (egyik 50 korona 40 fillér, másik 33 korona 60 fillér), összesen 84 koronát. A pályamű szerzője: Farkas István III. eres hittanhallgató.

A Pécely-díjra (84 korona) kitűzött következő kérdésre: „Fejtse ki a pályázó azon bölcsészeti és vallás-erkölcsi gondolatokat, a melyeken Madách „Ember tragoediájának“ conceptiója alapúi és azon bölcsészeti eszméket, melyek annak tartalmával kapcsolatba hozhatók s mutassa ki ezen alapon általában, más példákkal is világosítsa azt a rokonságot, mely a bölcsész és költő lelkületében, jellemében megállapitható,“ egy pályamű adatott be „Nemes, de terhes önlábunkon állni“ jeligével. A pályamű, bár nincs tagolva és részekre osztva s főleg első részében sok fogyatkozást mutat, miután második részében az egyes színek bölcsészeti jelentőségére nézve több gondolatot mutat, a szerző szorgalmának méltánylásáúl s buzdításáúl a díj felével jutalmaztatott (42 korona) Szerzői: Nemes Béla 1. éves joghallgató és Böszörményi Sándor I. éves hittanhallgató.

Az 1898—99. évről felmaradt s a múlt évről is benmaradt Kövy-Okolicsányi díjra (48 korona) kitűzött következő pályakérdésre: „Adassék elő a királyi-tanács eredete, szervezetének történeti fejlődése és alkotmányjogi jelentősége a mohácsi vészig" két pályamű érkezett. Az I. számú, melynek jeligéje „A tanácsosok a királyi felség jó és dicséretes oktatásáról gondoskodjanak — ő felségével egyenlő joguk legyen“ (Ladányi) mint teljesen felületes és gyarló dolgozat, nem is volt komolyan figyelembevehető; a II. számú, melynek jeligéje »A történet sehol sem a dermedtség, hanem mindenütt a fejlődés, örök haladás képét mutatja (b. Eötvös József) mint jóakaratú komoly törekvésnek és szorgalomnak eredménye, főkép a jövőre való buzdításúl a pályadíjjal jutalmaztatott. Szerzője : Szánthó Elek II. éves joghallgató.

A pályaművek bírálatát a szerzők okúlására következőkben közöljük :

A Vay kettős-dij hármassá lett erre az esztendőre a miatt,