Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895

van s csak egy kevés eleven erő kell ahoz, hogy egész helyzeti erélyűk eleven erőbe menjen át. És a physicának ma is nagy problémáját képezi a két nemű energia átalakulási viszonyának megállapitása. Hiszen ha több helyzeti erély megy át eleven erőbe, mint megfordítva, akkor az az állapot fog majd beállani, mikor a természetben minden mozog, mely állapotot a régiek chaosnak neveztek. Ha pedig több eleven erő megy át helyzetibe, mint megfordítva, akkor egyszer beáll az az állapot mikor minden nyugszik, pihen, az általános halál állapota. De ebben az esetben sincs miért kétségbe esnünk a természet sorsa felett, mert akkora helyzeti erélylyel biró tömeget is pl. puskaport, mint a Kárpátok, egy mákszemnyi eleven erő pl. egy szikra eleven erejűvé tehet.

III.

Amaz általános törvény mellett, melyet a gerjesztett áramokra vonatkozólag Lenz állapított meg s mely azok irányát minden esetre meghatározza, ö, aztán Faraday, Felici, Gauguin, Weber quantitativ törvényeket is állapítottak meg. Hogy általában a mágneses és villamos áramgerjesztés törvényei jókora határon belül azonosak, azt W. Weber1 állapította meg s mondta ki azzal, hogy egy magnes és egy áram által gerjesztett áramok intensitása egyenlő, ha ama electromagneses és electrodynamicus forgási nyomatékok, melyek az illető mágnes és áram által egy állandó intensitásu áramos vezetőre gyakoroltatnak, egyenlők. E törvény alapján a két fajta áramgerjesztés törvényei közös szempontból állapíthatók meg.

A gerjesztett áramok törvényeinél nem lesz célom az említett nagy nevű physicusok készülékeit és kísérleteit bővebben ismertetni.

A vonalos vezetőkben gerjesztett áramok törvényeinek kísérleti kimutatásánál a következő eszközök álltak rendelkezésemre :

1. Egy állandó áramú thermo-oszlop, mely a primär áramot adta.

2. Tükrös galvanometer a gerjesztett áram intensitásának mérésére.

3. Távcső scalaval a galvanometer tűjének megfigyelésére.

1 W. Weber: Electrodynam. Maasbestimm. 1846.