Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
Í4 4. Gaugain-féle tg-féle boussoia a gerjesztő áram mérésére, melynek tűjére állandóan 9 kanyarulat hatott. 5. Dugós rheostat a primär áram intensitásának szükség szerint való változtatására. 6. Több drót-tekercs. A tárgyra vonatkozó kísérleteim megtétele előtt a galvanometer tűjének lengési idejét kellett meghatározni zárt és nyitott multiplicator-tekercs mellett annak megállapítására, váljon a lengő tű nem gerjeszt-e tekintetbe vehető áramot a multiplica- torba. A tű lengési ideje mindkét esetben 5.8“ volt. Tehát a kis tű lassú lengései tekintetbe vehető áramot nem ébresztettek a zárt multiplicatorban. A tükrös galvanometer tűjének a gerjesztett áram okozta ama kitérési szöge («), melynek félsinusával az intensités arányos, a következő módon állapíttatott meg. A távcső merőlegesen állott a tűvel kapcsolatos tükör síkjára s így a tükör a távcsőbe refiectalta a távcső felett vízszintesen álló scalanak közvetlenül a távcső feletti részét. A tükörnek bármily kis kimozdulásánál a scala más pontja refleetalódik a távcsőbe. A kép forgási szöge két akkora lévén, mint a tüköré, a tükörnek bármi kis kimozdulása is két akkora szög alatt fordítja ki a képet' Ha aztán a távcső távola d, a kitérés m, akkor Ha a kicsiny, akkor tg 2a = 2 tga lévén 2 m •g«--j 1 m- d 2 Ha -g -et r-rel jelölöm^ , r tg« = j Az intensitást magát az észlelt kitérésből a következő módon lehet meghatározni. Az áram tartama a tű lengéstartamához képest elenyésző kicsi lévén, az áramnak a magnes-tűre gyakorolt hatását egy elenyésző kis idejű lökésnek tekinthetjük E lökés folytán a tű a meridiánból annyira kitér, míg sebességét a meridiánba visszavivő erők nem semmisitik meg, mint a hogy az inga addig emelkedik, mig sebességét a gátló erők nem
