Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
92 a vasreszelék szemcséi megmozdultak s egyenes szálakká igyekeztek tömörülni. A fentebbiekhez hasonló nevezetességű kísérlet a Lemé, Dal Negroé, Fechneré. Ezek alapjelenségeikben azok az áramok, melyek mágnesek által keltetnek. E tünemények együtt véve mágneses villám-gerjesztés nevezete alatt ismeretesek. A leírt mágneses villamindí- tási módoknak egyik legnevezetesebbike kétségtelenül az, melynél egy magnes-sark gerjeszt áramot valamely másodrendű tekercsben, vagy általánosabban, mikor egy magnes-pálcza egy tekercs üregén tengelyirányban áthalad s a túlsó oldalról ugyanazon úton visszatér. Az ekkor fellépő áramoknak u. i. nagy jelentőségük van a magneto-electricus gépek készítésénél. Az áramkeltő magnes erőhatási irányait, melyek fixirozhatók is, Faraday mágneses erővonalaknak nevezte el s kimutatta, hogy a gerjesztett áramok keletkezésének s így a nevezett gépek szerkesztésének is feltétele az, hogy a vezető tömegek ezeket az erővonalakat bizonyos, előre is meghatározható irányban messék át. Mindeme tüneményeket e helyről még egyszer visszaidézve, két dologra hívom fel szives hallgatóságom figyelmét. Mindazok a természeti erők, melyek megjelenéseikben és hatásaikban azonos jelenségekkel állanak kapcsolatban, eredetileg is azonosak. Az eddigiek folyamán beláttuk, hogy egy magnes és egy galvan-áram a leírt azonos körülmények és feltételek mellett azonos hatásokkal : az áramgerjesztés tüneményével állanak kapcsolatban. A következtetés, hogy tehát a magnesség és villamosság tüneményei azonos erőhatások eredményei, annyira reális, hogy ma a physica, különben nem is csak ezek alapján, a kétnemű tüneményt azonosnak vallja. A felületes vizsgálódónak úgy tűnhetik fel, hogy ezek a gerjesztett áramok semmiből állanak elé. Valamely vezető tekercsnek egy áram közelébe jutása elég ahoz, hogy abban szintén áramok jelenjenek meg. Egyszerű, de szép példája ez is az erély megmaradási, illetőleg átalakulási törvényének. Az az erő, melylyel a másodrendű tekercset az áramos vezető felé, vagy attól elmozgatjuk, az alakul át ezekben az esetekben villamossággá; ha a mozgatást kezünkkel végezzük, izom erő és ha gépekkel végeztetjük, gépi erő megy át a villamos erőbe. És a természet élete nem más, mint ilyen különnemű erők láncolatos átalakulása. A háztetőn fennakadt kőnek, egy magas víztartó edény vizének, egy halmaz puskapornak helyzeti erélye
