Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
71 mondása tehát a bűnök budgetjéről nem egyéb, mint egy nagy frázis, annak az egyszerű igazságnak hangzatos szavakba öltöztetése, hogy bűn mindig volt és mindig lesz, míg az emberek angyalokká nem válnak. S különösen óvakodnunk kell attól, hogy a bűnügyi statisztika adataiból elhamarkodott ítéletet vonjunk a nép erkölcseire s azt a veszedelmes tételt állítsuk fel, hogy ahol kisebb számban fordúl elő a bűn, ott jobb lábon áll az erkölcsiség. Hiszen akkor Török, Görög, Orosz, Spanyolország és Portugall lennének az erkölcsiség legmagasabb polczán álló államok, mert a statisztika ezen országokban mutat ki legkevesebb büntetendő cselekményt. De miért? Azért, mert ezen államokban a bűnügyi statisztika még fejletlen s így nincsenek pontos adataik. A nagy bűnözési szám részben az elő- haladottabb civilisatió, a szigorúbb büntető törvénykezés és lelki- ismeretes repressio jele, miként azt Oettingen1 nagy apparátussal bizonyítja. Sőt Jelinek1 2 e tekintetben már annyira megy, hogy azt mondja, miszerint a bűnök növekvő számából talán a következetesen növekvő erkölcsiségre lehet conclusiot vonni. Ez azonban már ismét túlzás. És ha a sociologusok álláspontját elfogadnók, hova is jutnánk végeredmény gyanánt ? Egyenesen a soeialismushoz. Hiszen a soci- alisták is azt tanítják, hogy a bűn a fenálló társadalmi szervezet következménye s ez bizonysága annak, hogy a mai társadalmi szervezet hibás és igazságtalan. Ne a társadalom, ne az állam vonja tehát felelősségre a bűnöst, hanem a becsületes és vétkes emberek közti különbségnek is, mint minden egyenlőtlenségnek és ellentétnek a társadalom lévén az oka, a társadalmat kell a vádlottak padjára ültetni, vagyis a társadalmi intézményeket kell megszüntetni, nevezetesen a tulajdont, örökjogot stb. Idáig menni azonban, legalább részünkről, nem vagyunk hajlandók, mert hiszen ha beteg valaki, azt nem azzal kell orvosolni, hogy megsemmisítsük a beteget, hanem hogy megjavítsuk, egészségessé tegyük. Ez épen olyan lenne, mintha az orvos azonnal levágná a kezét annak, ki azt megkarczolta, vagy mérget adna be hideglelés ellen, ettől ugyan alaposan meggyógyúlna a beteg, de nem sokan kérnének a gyógykezeléséből. Azért, mert a társadalmi szervezetben sok hiba, helytelenség van, ez nem elég ok arra, hogy felforgassuk, megsemmisítsük az egész társadalmi 1 Oettingen : id. m. 443. 1. 2 Jelinek -, Die socialethische Bedeutung vom Recht.
