Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
66 államnak csak is magával a bűnössel lehet dolga, s nem annak tetteivel. A bűntett csak annyiban jöhet figyelembe, hogy ez is egy ismérv lesz annak megállapítására, melyik kategóriába tartozik az illető bűnös. Megtámadják azt, hogy az alanyi bűnösség mérvének meghatározásánál a classicus iskola a szabad akarat absurd tanából indúl ki. Moleschott egyenesen saját öntudatát hozza fel annak bizonyítékául, hogy szabad akarat nem létezik. A ki rendes, normalis embernek született s születése óta nem esett valami idegbetegségbe, az magától is derék s jó ember lesz, de az persze nem az ő érdeme, a ki pedig gazembernek született, mert apja vagy nagyapja akasztófán halt meg, az biztosan lopni és gyilkolni fog, de ez nem az ő hibája, mert ő csak ráütött elődeire, vagy a betegség vitte a bűnre. Akaratról, beszámításról, felelősségről beszélni badarság, együgyű, ábrándos felfogás, mely csak olyanoktól szár- mazhatik, kik nem ismerik az anthropologia vívmányait. Azt hiszem eleget mondottam arra, hogy megérthessük ez iskola felfogását s belássuk annak tévedését és visszariadjunk a merev determinismus túlhajtásától. Nem húnyunk szemet a tudomány vívmányai előtt, elismerjük, hogy az anthropologiai vizsgálódásoknak nagy érdemük van az ember megismerésére nézve, ha a lelki vagy testi betegség csiráját, bacyllusát megismertük, könnyebben megtalálhatjuk az orvosszert is, melylyel a bajnak elejét vehetjük, ha bebizonyúlt, hogy a bíróság előtt egy lelkibeteg, egy őrült áll, kétségtelen, hogy azt fel kell menteni, aminthogy felmentik ma is, a classicus iskola elvei alapján : de azért az egy néhány őrült gonosztevőért tűzbe dobni az egész eddigi büntető jogrendszert, azt a nehány epileptikust venni szabályúl s azok kedvéért felforgatni az egész társadalmi rendet, összefogdosni a teljesen ártatlan polgárokat s kimondani rájuk a homo delinquenst s örökös kényszermunkára ítélni őket a tudomány és hatalom szent nevében, ez beillik Oroszországba, de mi nem kérünk belőle. Igen találó Fayer1 megjegyzése, hogy az oroszok csak most vették észre, hogy az ő rendszerük, t. i. a Szibériába való deportálás, az igazi tudományos igazságszolgáltatás. Vájjon milyen jogérzettel vennők azt, ha a rendőrségnek joga lenne ahoz, hogy egy egyszerű feljelentés alapján, mely szerint valakinek gonosztevő kinézése van, behatoljon az illetőnek békés hajlékába, magával vigyen egy szakértő orvost s az orvos consta1 Dr. Fayer László: A büntetőjog általános tanai. 1895. 12—13. lap.
