Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
149 kedvezőbb alkalmat nyújthatják akadémiai ifjúságunknak a Kazinczy életének és működésének tanulmányozására, eredmény nélkül hangzott el és a fenti kérdésre csak egyetlenegy pályamunka érkezett. A mi e pályamunka értékét illeti : szerzője évről-évrc kiséri Kazinczy Ferenczet a bölcsőtől kezdve azon időig, midőn hivatalt vállalt, bemutatja a gyermeket a szülői, a nagy apai háznál, a késmárki és sárospataki iskolában, majd mint ifjút ugyanitt és a törvénygyakorlaton, kitüntetve ama körülményeket, melyek fejlődésére, vele született Ízlésének nemesedésére s íróvá léteiére befolyással voltak. Végül összeállítja ama jellemvonásokat, melyek az ifjúban mutatkoztak s később a férfiban és Íróban határozott alakot öltöttek. Kétségkívül legérdekesebb részlete az életrajznak az, moly arra a tiz esztendőre vonatkozik, a meddig Kazinczy Sárospatakon tanult. Itt alkalmat vesz magának szerző arra, hogy iskolánknak külső és belső állapotát lerajzolja, tanulmányi rendszerét élénkbe állítsa. A kép azonban nem egészen hü és teljes. A Bernasoron nem voltak tantermek. Kazinczy végfogytig bennlakott ugyan a collegiumban, de nem egy helyen. Midőn először idehozták, saját házuk volt, melyet a gondos atya építtetett a Bernasor mellett, ott a hol azok a deszkabódék állottak, melyeket a pápai iskola elfoglalása után, a Dunántúlról ide sereglett tanulók galyabitottak, melyeket ők vidékek egyik ismeretes helynevéről Kerbának neveztek el. Azután lakott még a „Paradicsomsoron“, végre a „Katonasoron.“ Az akkori tanulmányi rendszert is igen kedvezőtlen világításban tünteti fel, pedig nem volt az olyan egyoldalú és hiányos, mint Toldy F. után mindazok vélik, a kik kiilön-külön magokban, és nem a többiekkel összehasonlítva, oktatástörténeti szempontból szokták vizsgálni. Toldy és utána mások nem tudjátc, hogy itt akkor az akadémiában természettannak és az egyetemes történetnek is volt tanszéke. A tanítás sikerét biztosította és a tudományos szellemet ébrentartotta és ápolta itt a kölcsönös tanítás nagy divata, az a szokás, hogy egyes nagy tanultsági! végzett diákok, úgynevezett „primariusok“ az iskolában előadott tantárgyakból „privatissimák“ adására vállalkoztak. Ilyen corre- petitora“ volt Kazinczynak, publicus korában Török István, a ki ő rá eszméltető és termékenyítő hatással volt, különösen az irodalmi tanulmányokban. Az akkori fegyelmi állapotokat sem tartjuk oly elszomorítóknak, mint szerző a nem mindig jól ér-
