Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
150 tesült Toldy után állítja. Igaz ugyan, hogy a világi pályára készülő ifjak iránt akkor is, mint később, több tekintetben elnéző volt az elöljáróság és a tanári kar és azok a szabadsággal olykor-olykor vissza is éltek; de az a szokás, bogy hetenként egyszer, még pedig vasárnap d. u. sorra kellett járniok a négy akad. tanárt, nevelői hatással volt a jobbakra nézve és sokakat visszatartott a ballépésektől. Nevelő hatása volt annak is, hogy Sárospatakon akkor is, mint ma, szivesen látták a jóravaló diákot az úri házakban. Kazinczyról is tudjuk, hogy gyakran megjelent a Buday őrnagyné estélyein, hol Jolánkának, a házi kisasszonynak a körében boldognak érezte magát. Minden hiányok és tévedések mellett is, melyek részben forrásaira vezethetők vissza, a sárospataki főiskoláról szóló részletet tartjuk legbecsesebbnek a pályamunkában. Tekintetbe véve az ide vonatkozó adatok összegyűjtésében tanusitott szorgalmát, könnyen folyó, magyaros irályát ; részére a jutalmat kiadható- nak tartjuk. Szinyei Gerzson. 8. A múlt évi Tóth Fischer-díjra kitűzetett : „Adassák elő a vallásszabadságnak, mint polgári jognak múltja és jelene a magyar államjogban.“ A hazánkban múlt 1895. évi 43. t. czikk által kimondott és részletezett vallásszabadságot mint polgári jogot óhajtottuk hallgatóinknál tanulmány tárgyává tenni, midőn a fenti pályakérdést kitűztük. Azt akartuk, hogy ezen oly fontos és hazánk történelmével a reformatio felléptétől kezdve állandóan összefüggő kérdést, mely a múlt évi törvény által látszólag végbefejezést nyert, tényleg azonban még ma is csonkán áll és fog állani az 1848. 20. t.-cikk teljes megvalósításáig, ezen oly hosszú múltú kérdést állarojogi szempontból tárgyalják a pályázók 8 e végből előadván a vallásszabadság fogalmát s kifejtvén annak lényegét az államjog mai tudományos felfogása szerint, ismertessék meg ezen polgári jog múltját és jelenét hazánkban. Nem kívántuk ezzel azt, hogy a vallásszabadságért vívott csatákat, a küzdelmes múltat, melyet a polgári jogok emez egyik legszebbike felmutathat nálunk, oknyomozó történelmi előadás tárgyaivá tegyék, hanem azt, hogy az államjogi fontosságú történeti tényeket, s kivált törvénykönyvünknek idevágó intézkedéseit jogtörténetileg állítsák össze s úgy bonczolják aztán az államjogi fogalmak szerint a régi és jelenkori törvényeket.
