Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
148 A tartalom ellen azonban ritkán vét s vétsége mindig igaZo- lást talál müvének második felében, a hol — a tételnek megfelelően — a magyar biblia-fordítóknak egymástól való eltéréseit méltatja és a saját fordítói eljárását is igazolja. A szerző szorgalma, munka kedve s mondhatnók talán hogy hívatottság is itt mutatkozik elismerést követelőén. Károlyi Gáspár, Káldy György, Komáromi Csipkés György, Szepesi István, Bloch Móritz és Kámori Sámuel bibliáinak s illetőleg bibliai műveinek a Mózes búcsú-énekét tartalmazó részleteit hangya-szorgalommal szedi apróra s hasonlítja össze és legtöbbször találóan ítéli meg. Kiterjeszkedik egyik-másik fordítónak nemcsak fordítására, hanem a fordított szöveghez csatolt jegyzeteire is s azokon át iparkodik azok vezér elveit felismerni s méltányolni, tévedéseiket kiigazítani, jó tulajdonaikat dicsérettel kiemelni. Némi tiszteletre méltó elfogúltsággal viselkedik Károlyi iránt Káldyval szemben s védi az istenes vén embert ama több oldalról felhangzott vád ellen, mintha ő az ó-szövetséget nem az eredeti szöveg nyomán fordította volna s előszeretettel van a Ballagj Mór régibb fordítása iránt is, de a nélkül, hogy esküdnék arra. A nevezett biblia-fordítókat végül külön-külön rövid jellemképben is feltünteti s ha nem találja is el minden szavával a legjobbat, leghelyesebbet, de egészben véve jól ismeri valamennyit. Az összehasonlításra kínálkozó bibliák közül választhatott volna többet is ; előkereshette volna a Mózes búcsúénekének külön fordításait is ; de — szívesen ismerjük el — munkája így is sok időt vett igénybe s az eredeti szöveggel való birkózása is derekasan megfárasztotta. Az egyetlen pályázón reménységgel nyugszik meg szemünk és lelkünk s ha tökélyeit nem jutalmazhatjuk, örömmel ismerjük el a tökéletesség felé való törekedésének komolyságát és ezt jutalmazzuk. Bizalmunk van további munkálkodásához, nagyobb-nagyobb sikereihez s e bizalmunkhoz, mint erkölcsi jutalomhoz, hozzá kívánjuk adni az anyagit is. Excelsior. Radácsi György. 7. A M. T. Akadémia által alapított Kazinczy-dijra az idén a következő kérdés volt feladva : „Kazinczy Ferencz gyermek- és ifjú kora, különös tekintettel sárospataki tanulói pályájára.“ Sajnálattal jegyezzük fel, hogy a múlt évben alkalmilag tett ama figyelmeztetésünk, hogy az évről-évre, mindég ugyanazon tárgy körül, noha más-más alakban ismétlődő kérdéseink, a leg-