Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1894

2

a szomszéd ardói malom szombati jövedelme, mind az ő nagylelkű adományai. Alatta, 1550-ben már főiskolai rangra emelkedett az intézet, melyben a tbeologíai és bölcsészeti tudományok, a héber és görög nyelvek is taníttattak, úgy, hogy a tanuló ifjak innen messze vidékekre, még Dunántúlra is mentek ki papi és tanítói állomásokra, a mint ezt Szikszói Kovács Vazul Perényi Gábor felett tartott emlékbeszédében, mint egykorú író hitelesen bizonyítja.

Perényi Gábor halála után (1567), ki a család ez ágának utolsó sarja volt, a koronára szállott a sárospataki uradalom, de az iskola azért nem szenvedett rövidséget, mert a nemes lelkű és felvilágosodott szellemű Miksa király egy 1569 okt. 25-én kelt rendeletében, nem csak a Perényiektől nyert adományokat erősítette meg, hanem kegyúri jogánál fogva azt is meghagyta, hogy a tanúló ifjúság élelmezésére évenként 40 köböl búzát, négy hordó bort és négy oldal szalonnát szolgáltassanak ki az uradalom jövedelméből.

1876-ban ruszkai Dobó Ferencz, az egri hős fia, szerezte meg Sárospatakot 100,000 írtért, miután a Palócziakkal való közel rokonságánál fogva, ahoz való jogát sem Perényi Gábor sem a fiscus ellen nem tudta érvényesíteni. Dobó Perencz, bármily rósz színben áll is a mai közvélemény előtt, mint kapzsi ember és szívtelen rokon : a sárospataki ev. ref. egyházat és iskolát, bőkezű pártfogásával örök hálára kötelezte maga iránt. Mellőzve pusztán egyházi czélra szolgáló adományait, az iskolát egy új telekkel (Fazekassor) bővítette, bor és húsmérési joggal (jus edueilli et macelli) és egy egész utczával, a főiskolai telek melletti Papsorrral ajándékozta meg. Mindezen adományait és a Perényi- féle járandóságokat 1602-ben kelt végrendeletében, melyet Rudolf király is megerősített, biztosította.

Dobó halála után ismét a koronára szállott Sárospatak, de már 1603-ban Perényi Zsófia, Dobó Annának Perényi Istvántól született leánya és Ke vendi Székely Györgytől származott Jakab nevű fia voltak Sárospatak urai. Ezek 1608-ban már nem voltak életben s még abban az évben Lorántfy Mihály lett Sárospatak ura, ki szintén Dobó ágon, 100,000 frt lefizetése mellett szerezte meg ezt az uradalmat. Lorántfy Mihálynak 1614 ben történt halálával két leánya maradt : Zsu- zsánna és Mária. Amazt 1516-ban 1. Rákóczy György, emezt testvére II. Zsigmoud vette nőül. 11. Z si gmond és felesége csakhamar elhalván, 1620-ban már az egész Lorántfy örökség,