Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1894
42 Az előszámlált ifjúsági egyletek a zajlásnak indúlt közélet hullámverődései voltak és mindenesetre oly jelenségek, melyek előtt a conservativ iskolai atyák sem hunyhatták be szemeiket. Elérkezettnek látták az időt ők is arra nézve, hogy intézményeinken újításokat tegyenek s mindenekfelett főiskolánk törvényeit, szervezetét és tanrendszerét a haladó kor igényei szerint átalakítsák. A dolgok új rendje e téren is az 1832-ik évvel kezdődik, midőn gróf Teleky József főgondnok, az őszi egyházkerűleti gyűlésen, egy „Egyházi folyóírás“ kiadását indítványozza. Úgy látszik, hogy az egyházkerület az élénkülni kezdő egyházi és iskolai élet mozgalmaiba akar belévegyűlni, annyival inkább, mert a katholikus papság ellenszegülni látszott azon szabadabb vallás-egyházi felfogásnak, mely az országgyűlés hangulatával is találkozott. Az egyházkerület helyeselte az indítványt és az előzetesen szükséges kiadási és szerkesztési tervezet megállapítását a theologiai tanári karra és az esperesekre bízta. Nem tudom : beszámolt-e ezen bizottság az egyházkerületnek; annyi igaz, hogy az „Egyházi folyóírás“ kiadása elmaradt, hihetőleg nem a kiadás költségei, hanem a szerkesztés gondjai miatt, melyeket senkisem akart magára vállalni ; az irodalmi viták izgalmaihoz, reménylbetőleg heves küzdelmeihez nem volt akkor emberünk sem a tanári karban, sem az egyházkerületben. Így történt, hogy a katholikusok ez irányban megelőztek bennünket és a Kovács Mátyás „Egyházi folyóírásával“ (1832—34.) s a Guzmics Izidor „Egyházi és vallásos tárával“ (1832—39) szemben, egyedül az „Erdélyi prédikátori tárt“ (1833—39.) tudjuk ez időből felmutatni. Salamon József, kolozsvári tanár szerkesztése mellett. Szerencsésebb volt az elöljáróság az iskolaügy rendezésénél. Már az iskolai törvények is, melyeket 1835-ben újból átnéztek és az országos törvényekre való tekintetből még latinul szerkesztettek, haladásra, szabadabb elvű felfogásra vallanak ; legalább a fegyelmezés módja, a büntetés módja, a, büntetés nemei, egy műveltebb kor emberies bánásmódjához illőbbek. De még határozottabb alkalmazkodást a kor irányához, s mintegy a közéletben forrongó társadalmi eszmék hatását vehetjük észre azon munkálatban, mely 1835-ben „a párospataki főiskola politikai szerkeszte- tése“ czímón, főiskolánk szerkezetét egész részletességgel írja körűi. Nem tartozik ide a több tekintetben figyelemre méltó munkálat ismertetése ; ezélomhoz képest csak azt emelem ki belőle, hogy eltörölte azt a szégyenletes szokást, mely szerint az első éves
