Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1893
4 mozgalmasnak, sőt küzdelmesnek is mondható, a megelőző iskolai év nyugalmas napjaihoz hasonlítva azt. Álljanak itt, ez általános kép némi igazolásául és részletéül, főiskolánk ez évi történetének, küzdelmeinek főbb adatai. Már a múlt iskolai év fáradalmaira következő szünnapokat is, egy olyan fájdalmas csalódással kellett megkezdenünk, amely méltán újabb gondot adott elöljáróságunknak s különösen akadémiánk tanári karának is. Édesen reméltük s a biztató jelek arra is mutattak, — amint erről múlt évi értesítésemben meg is emlékeztem, — hogy Nemes Ferenc tiszttársunk teljesen kiépül betegségéből, amely miatt már a megelőző iskolai évben sem taníthatott s igy ismét visszanyerjük őt tanügyünknek. Reménységünk azonban nem teljesedett be. Nagyfontosságu jogi tantárgyainak előadása végett helyettesről kellett tehát az elöljáróságnak gondoskodnia s e célból, még a szünidő első napjaiban, kihirdette igazgatóságunk a pályázatot s a két, egyaránt jeles pályázó közül, főiskolánk algondnok- sága, az akadémiai tanári kar egyhangú ajánlatára, tanintézetünk volt kitűnő tanítványát Dr. Finkey Ferencet erősítette meg a helyettes tanári álláson ; aki tanszékét november első napjaiban elfoglalván, azóta mindenben beváltotta a hozzá kötött reményeket s működésének eredménye bizonyára kárpótlás szenvedett veszteségünkért. Ugyancsak a szünidő kezdő napjaiban, július 7-én, kedves vendégek érkeztek körünkbe. Ezen a napon látogatták meg nevezetesen főiskolánkat Debrecenből, Szeí Farkas, királyi táblai tanácselnök és nagynevű irodalomtörténet búvár, Vértessy Arnold, országosan ismert regényíró, Balogh Ferenc, theologiai tanár és Szilágyi Károly, ügyvéd. Megtisztelő, sőt dicsekedésünk tárgya volt számunkra e férfiak látogatása, mert, mint ezt többszörösen élőszóval is kifejezték : a szeretet és igazi tisztelet hozta őket körünkbe.
