Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1893

5 Örömünket méltán növelte az, hogy intézményeinket sorra megtekintvén, sőt részben tanulmányozván is, teljes elis­merésüket nyilvánították azok felett s különösen Méltósá- gos Szél Farkas ur, nem győzött eléggé betelni és gyö­nyörködni főiskolánk intézményeinek és szellemi kincsei­nek láttára s mint a Bessenyei-család ivadéka, azokkal a szép emlékekkel, melyek őt, mint mondotta, a főiskolánk­ban tanult nagynevű író, Bessenyei György után, Sáros­patakhoz kötik. Julius 30-án a gömöri ev. ref. egyházmegye emlék- ünnepélyt rendezett Tompa Mihály, a nagy költő sírjánál, halála negyedszázados évfordulója alkalmából Hanván. Főiskolánk tanári kara, érezve a kegyelet kötelességét s azt a szellemi viszonyt is, a mely főiskolánkat Tompa nevéhez fűzi, a szép, bár szűkebb körű ünnepélyen, kül­döttei által képviseltette magát. Az alma mater szeretetét és dicsekedését Szinyei Gerzson és Kovácsy Sándor, mint a magyar irodalom tanárai vitték a nagy emlékű egykori tanítvány megkoszorúzott sírjához. Csak épen a történeti összefüggés kedvéért emlitcm meg múlt évi értesítőnk sorrendjével állván ez némi kapcsolatban hogy tanári karunk és az igazgató-tanács elnöksége, ugyancsak a szünidő tartama alatt, több irány­ban behatóan foglalkozott a tervezett Kövy emlékünnepély ügyével is; de részint közbejött s már meg nem változ­tatható viszonyok ; részint bizonyos tekintetben elvi fel­fogásnak is mondható különbözőségek miatt, a nagyobb szabásúnak terveit ünnepély elmaradt s főiskolánk tanári kara és annak ifjúsága, inkább irodalmi téren áldozott a nagy Kövy emlékének és köztünk hagyott dicsőségének ; az előbbi a ,,Sárospataki Lapok11 alkalmi számában, az utóbbi a ,,Sárospataki Ifjúsági Közlöny“-ben újítván fel az igy ünnepelt férfiúnak emlékezetét. Már a közel eső uj iskolai év teendőihez tettük meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom