Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1893
63 Mindent összevetve, szerzőnek komolyabb gondolkozását, tanultságát és szorgalmat nem lehet elvitatni, miért is ajánlom művét a kitűzött díjjal való megjutalmazásra. SZÉKELY GYÖRGY. 5. A M. T. Akadémia által alapított Kazinczy-dijra az idén ez a kérdés volt kitűzve: „Kazinczy mint vallás bölcsész." Sajnálattal kell feljegyeznünk, hogy a Kazinczy élete és működése körében évről-évre megújuló kérdéseink, egy idő óta igen kevés érdé kéltséggel találkoznak ifjúságunk részéről. Az idén is csak egyetlenegy pályázó akadt, a ki nemesebb becsvágytól sarkalva bemutatta előttünk szorgalma eredményét. E sajnos jelenség láttára, ahelyett hogy mélyebben rejlő okokat keresnénk, megnyugszunk .abban a tapasztalati tényben, hogy a rósz termésű évek után gazdag áldásu évek is szoktak következni és hogy a jelesebb tehetségeknek is korszakuk van, midőn aztán seregestől jelennek meg, mint a darvak a költözködés idején. A mi már az egyetlen pályázót illeti : nem felelt ugyan meg teljesen várakozásunknak, de azért hiányai és tévedései mellett is, figyelemre méltó kísérlettel állott elő. Művét I—VI. fejezetre osztotta. Az első fejezetben ama bölcsészeti rendszereket ismerteti, melyek a múlt században és e folyó század elején a magyar szellemet is érintették és kisebb s nagyobb mértékben nálunk is visszhangot keltettek. A II. fejezetben Kazinczyt a családi körben és az iskolában mutatja be, a hol vallásos érzései megszülettek és gondos ápolás alatt megerősödtek. A III. fejezetben az iskolából kikerült ifjú áll előttünk, a mint a franczia irodalom hatása alatt meghasonlásba jő önmagával és kevés ideig materialisticus felfogásnak hódol. A IV. fejezetben a materialismus ösvényéből kiszabadult Kazinczyt a Rousseau hatása alatt látjuk. Az V. fejezetben fogsága alatt megérlelt vallás- és bölcsészeti nézeteit fejtegeti a Sípossal való megismerkedésig. Végre a VI. fejezetben Kazinczyt, Sipos Pál baráti vezetése alatt a Kant-féle bölcsészet álláspontjához szegődve találjuk. E tervvázlat mig egyrészről azt tünteti fel, hogy szerző a történeti fejlődés folyamán mutatja be Kazinczy vallás-bölcseleti nézeteit, a mint a fogékony és széplelkü gondolkozó a különböző bölcsészeti rendszerek tanulmányozása folytán, az emberi lét nagy kérdéseiről időnként véleményt alkotott magának és az eszméket maga szerint alakította ; másrészről ez a szerkezeti tagoltság azt is igazolja, hogy szerző önálló felfogását igyekszik érvényesíteni, a mennyiben eltér azoktól, a kik Kazinczy pályáját és működését fogság előtti és utáni
