Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1893
64 korszakra osztják, a mi különben nagyon indokolható bölcsészeti elveire nézve is. Ha a felfogás eredetisége ellen kifogást nem teszünk is, sőt önállósága törekvéseit méltányoljuk és a tehetség jelének veszszük : nem hallgathatjuk el megjegyzésünket a tárgyalás módjára nézve. Szerző, noha forrásai alapján, melyeket lapról-lapra, pontosan idéz, tehette volna, átalában tartózkodik a bővebb kifejtéstől. Az első fejezetben a múlt századbeli bölcsészeti rendszereket csak töredékes vázlatban, felületesen ismerteti s nem emeli ki azoknak vallás-bölcsészeti vonatkozásait. A Wolf és Rousseau elmélete hézagos és hiányos. Leibnitz tanánál tévedésbe esik, midőn állítja, hogy ő az állományt egyfélének, de wem egységesnek vette. Továbbá mellőzve ezen rendszernek a magyar szellemre való hatását, egyedül ama mozgalom előadására szorítkozik, melyet nálunk a Kant bölcsészeié támasztott. Itt is csak a Marton István szerepét emeli ki, a többieket pedig csak névleg vagy úgy sem említi meg. A II. szakaszban a sárospataki főiskolának Kazinczyra való hatását, tájékozottság hiányában, helytelenül ítéli meg, holott ki lehet mutatni, hogy az itteni viszonyok az ő valláserkölcsi jellemének alakulására befolyással voltak. Ha egyebeket számba nem vennénk is, a Szent- györgyi István bölcsészettanárral való viszonya bizodalmas, jótékony és termékenyítő volt. A szelíd lelkű bölcshez, a tisztelet és szeretet ragaszkodásával fordult Kazinczy tanácsért, útbaigazításért, iskolai pályájának bevégzése után is. Végre még irályáról megjegyezzük, hogy az egyenetlen, néhol nehézkes vagy pongyola, sőt egy pár olyan kifejezést is használ, melyek az ép magyar nyelvérzéket sértik. Ha mindezen gáncsoló megjegyzések mellett a jutalmat kiadjuk részére : teszszük ezt önálló felfogására, számbavehető olvasottságára és tájékozottságára való tekintetből, abban a reményben, hogy szerzővel, mint komoly törekvésű ifjúval, e téren máskor is találkozunk, a midőn, szeretjük hinni, több része lesz a dicséretből mint ez alkalommal, a gáncsból. SZINYEI GERZSON. IX. TANESZKÖZÜK ÉS GYŰJTEMÉNYEK. A) A főiskolai könyvtár az 1893/4-ik iskolai évben a következő könyvekkel szaporodott : a) Vétel útján. 1. Az Athenaeum kézi lexikona. Szerk. Dr. Acsády Ignácz. 2-ik kötet. Budapest. 2. Döntvénytár. Uj folyam. XXXV—XXXVII.
