Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1891
49 A Péczely-díjra beérkezett pályamű egyszerű ifjúi kísérlet ugyan, mely még kevés anyaggal rendelkezik a történelem terén, de egy gondolkozó ifjú műve, ki a használt kútfők adataiból tud egy logikai egészet alkotni s képes az eseményekről ítéletet is mondani. A pályakérdés első része sok tekintetben hiányos. Nevezetesen : az első részben, a bécsi congressus után beállott reactiot kellett volna szerzőnek kifejtenie s ebből húzni ki aztán a következményt, a júliusi forradalom előkészítésére és kitörésére. De szerző e reactionak épen fő forrásairól nem emlékezik, minők acheni kongressus ; hol a sajtószabadságot csaknem illuzoriussá tették; a karlsbadi /congressu st, bői az egyetemi tanszabadságot akarták eltörölni; a troppaui és laybachi congressusokkal Olaszország szabad mozgalmait nyomta el Ausztria; a veronai kongresszus, hol Spanyolország alkotmányos mozgalmait törte meg Franczia- ország, mindenütt nagy kegyetlenséggel. Pedig mindezeket bőven kifejtve megtalálta volna bármely újkori történelemben, különösen legbővebben Gervinusban. Ezek tárták folytonos feszültségben a kedélyeket s mindig jobban-jobban felizgatták ; mindenik kongressus megannyi gyújtó anyag volt, míg végre ott hol a gyúanyag legtöbb volt t. i. Fran- cziaországban a forradalomnak ki kellett törnie. Második hiánya az, hogy .Metternich szereplését csaknem teljesen mellőzi. Holott ő volt mindenütt a kongresszus elnöke s az európai reakció feje, egyesítője. A pápával kötött konkordátumokat és kongregációkat említi ugyan, de nem mutatja ki azoknak közvetlen hatását a forradalomra s a kedélyek felizgatására. De már magát a reakciót Francziaországban X. Károly alatt bőven és tüzetesen kifejti, s kivonván belőle a következményt, hogy : a mi történt, vagyis a júliusi forradalomért, nem a nemzet, hanem a reakció (papság és aristokracia) a felelős. II. Rész. t. i. mi hatással volt a júliusi forradalom az 1848-ra. Az 1848-iki forradalom fő vívmányai ezek : 1 .Az alkotmányos szabadság, mely akkor az egész Európát áthatotta, sőt még a keleti népek közé is beáramlott (Görög, Moldva, Szerbország). S épen ezért e kor, alkotmányos küzdelem korszakának szokott neveztetni. 2. A nemzetiség eszméje mely ekkor csaknem uralkodó eszmévé küzdötte fel magát, s ma is nagyszerepet vitt. 3. a4
