Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1891
50 A társadalom különböző osztályainak egyenlősítése s polgárosítása 4. A népfenség, vagyis, az uralkodó hatalomnak népszavazatra építése. 5. A munkás kérdés (socializmus, communizmus, anarchia, melyek máig forrongásban vannak, ő. A vallásos eszmék küzdelme stb. stb. Óhajtottuk volna, hogy szerző ezen eszmék küzdelmét, egész Európát egy szerves egészben tárgyalta volna. Csupán Magyar- országot emelvén ki, mint a pályakérdés is utasította, mint a hol specialis vívmányok is jöttek létre 1825—1848-ig;. De szerző a különféle országok czíme alatt emlékezik ezen vívmányokról; a mi sokkal könnyebb volt ugyan, de nem domborította ki a pályamű e részét egy szerves egészszé. De mind e mellett : tekintve szerző nagy szorgalmát, kútfőinek ügyes felhasználását még gyakorlatlan, de eléggé folyékony történelmi irályát, sok hiányai mellett is méltónak tartjuk a jutalomra. A Magyar Tudományos Akadémia által alapított Kazinczy-díjra az idén is a tavalyi kérdés volt kitűzve, nevezetesen: „Kazinczy Ferencz viszonya a Debreczeni Körrel, az ellenszenv okai és következményei.“ A kérdés újólag való kitűzéséhez méltán köthettük azt a reményt, hogy irodalommal foglalkozó ltjaink, a kedvező alkalmat felhasználva, versenyre buzdúlnak és kárpótlást nyújtanak a tavalyi pályázat sikertelenségeért, annyival inkább, mert ennél a pályázatnál akadémiai ifjúságunk törekvéseit legelső tudományos intézetünk ügyelme kíséri. Sajnálattal jelentjük, hogy reményünkben megcsalatkoztunk, a mennyiben csak két versenyző lépett fel s mindkettő alól maradt azon a színvonalon, melyet az ilyen kísérletek megítélésénél nem szoktunk igen magasra venni. Az I-ső számú mű szerzője, aki a „Nyelvében él a nemzet“ jeligét választotta, helyesen fogta ugyan fel a tárgyat s oly alapot készített, melyen bővebb és alaposabb tanúlmánynyal s e közben erősűlő kritikai érzékkel feladatának megfelelhetett volna ; de a tárgyalás folyamán minden lépten-nyomon elárulja tájékozatlanságát, hiányos, töredékes és felületes ismereteit. Kazinczy viszonyáról a debreczeni köi'höz felfogható, tiszta képet nem nyújt, a nyelvújítás természetét, elveit nem ismeri- Innen van, hogy megjegyzései legtöbbször csak a felszínen járnak, a dolog lényegét nem érintik, hogy hibás, sőt veszélyes elveket hangoztat, hogy ellenmondásokba keveredik önmagával. Ilynemű hibák feltüntetésére álljanak itt a
