Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1883
59 keresztülvitele kimondatott, az 1883. junius 25., 26-án Sárospatakon tartott egyházkerületi közgyűlés, 12-ik pontja szerint, az igazgató-tanács felterjesztéséhez képest „utasítja a tanári kart, hogy a tankönyveket haladéktalanul vizsgálja át s kijelölvén egyrészről azokat, melyek használhatók, másrészről azokat, melyek az elfogadott tanterv keresztülvitelének szempontjából talán átdolgozandók vagy egészen újjal helyet- tesitendők : ez ügyben való előterjesztését a jövő szeptember elején összeülendő igazgató-tauácshoz tegye meg ; addig is lehetőleg oda működjék, hogy tanintézetünknek saját nyomdai kiadású könyvei legyenek s nem sárospataki kiadású könyvek csak is kivételesen s kikeríil- hetleu szükség esetében használtassanak.“ Ez egyenes utasítás és a tanterv elég biztos alapúi szolgált arra, hogy az irodalmi kör a gimnáziumi tanári kar közreműködésével megkezdje a munkálkodást. A gimn. tanári kar összeírta szükségeit, megjelölte, hogy a régi könyvek közül melyek maradhatnak használatban, melyik tantárgyra kell új kézikönyvet készíteni. A régiek közűi a Földrajznak gyors átalakítása szükségessé vállván, a gimnáziumi tanári kar kérésére, annak szerzője, Szívós Mihály az átdolgozást, sőt a szükségtől kényszerítve, annak saját költségén való kinyomatását is magára vállalta, olyan szándékkal, hogyha mind a három (I.—III.) osztály részére szükséges tananyagot az új tanterv szerint átdolgozandja, át fogja adni az irodalmi körnek megbirálás végett. Az I-ső osztályú „Latin Nyelvtaninak, minthogy még jelen alakjában is célszerűen használható, újra kinyomatása elhatároztatott. Az I.—III. osztályban használt „Magyar Nyelvtan“ átdolgozása végett a kör megtette a szükséges intézkedést. Majd október 23-án hozott határozata szerint a következő tankönyvek készítésére pályázatot hirdetett : Magyar Olvasó-könyvre az I—III. osztály részére, Irálytanra és a hozzá való Olvasó-könyvre, Szerkesztéstanra és Olvasó-könyvre, Szónoklat- tanra és Olvasó-könyvre, Költészettanra és Olvasó-könyvre, Magyar irodalomtörténetre és Olvasó-könyvre, Állat- és Növénytanra a Il-ik osztály számára, Ásványtanra, később pedig Görög nyelvtanra. A derült napok, a neki pezsdiilt munkakedv derék munkásokat hoztak a kör kebelébe. Mindjárt az év elején új tagokúi felvétettek : Béki Sámuel, kassai ref. lelkész, Albert József, budapesti gyakorló gimnáziumi tanár, Vozári Gyulai szathmári, Vékony Antal, m.-szigeti Dersi K. Ferenc, székely-udvarhelyi, Dr. Dengi János, lugosi, Bodor István, rimaszombati, később Molnár Lajos, sárospataki, Dr. Kovács Gábor, miskolci gimnáziumi, Dr. Kerékgyártó Elek, budapesti polgári iskolai és Dóczi Imre, nagy-körösi gimnáziumi tanárok. Így a helybeli tagok száma lett 40, a vidékiekké 24, összesen 64-
