Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1882
13 a könyvtár jóformán holt kincs — könyvtári olvasószobára van kilátásunk már a legközelebbi időben, s ezzel egy régóta sajnosán nélkülözött művelődési segédeszközzel gazdagabbak leszünk. A gimnáziumi tanterv körül különösebben a gimnáziumi tanári karnak van érdeme, amely elébb bizottságilag, majd közgyűlésiig hosszú, fárasztó ülésekben vitatta és tárgyalta az egybevetendő tervezeteket ; igazán megérdemli, hogy lássa meg annak jutalmát a keze alól kikerülendő nemzedékeken s a méltán hangsúlyozott 7-ik szakasz törvényerőre emelésében. Amely szakasz a gimnáziumi tanrendszer sikerének eszközeiről: tanárok egyénisége, tanerők előleges képzése, helyettesítés, díjazás, nyugdíj, párhúzamos osztályok stb. szól. E munkálat már az igazgató-tanács asztalán is megfordult s igy közel vagyunk ahoz, hogy gimnáziumunk annak elvei szerint, mielébb berendeztetik *). Eme rendes és mellékes hivatalos teendők és másnemű elfoglaltatások mellett, a tanári kar egyrésze még a Múzsával való viszonyát is fentartotta, s részint lelki szükségből, részint magasabb tekinteteknek hódolva, nem közönséges tevékenységet fejtett ki az irodalom különböző ágainak művelésében is. Warga Lajos theologiai, tanár, kit megszoktunk már tollal kezében, Íróasztala mellett képzelni, ismeretes nagy művéből a 2-ik kötet 2-ik füzetét bocsátotta nyilvánosság elé, amely túlnyomóan a hazai reformáció történetét ismerteti abban a vonzó modorban, amely neki ritka szerencsés tulajdona. Ivánka Sámuel, énekügyünk ez önfeláldozó reformátora, „Óramutató“ című nagyterjedelmű és sokirányú művével próbált újabban behatolni a közönség szívébe; de fájdalom! anyagi eredmény nélkül. A közönség még nincs odáig emelkedve, hogy élvezni tudná az ily termékeket s *) A junius 25—26. napjain tartott egyházkerületi közgyűlés már el is rendelte e tanterv fokozatos életbeléptetését.
