Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1882

14

az író — ki önmaga kénytelen Maecenás is lenni, mig az eszmék világában él és eszmei állapotokért küzd — kiejti lassankint kezéből a kenyérnek botját.

Zsoldos Benő „Thucidides“ történelmi műveit már teljesen elkészitvén, felküldte azt az akadémiának s a szállongó hírek szerint az óriási szellemi erőfeszitéssel készült munka főiskolánknak is dicsőséget igér.

Búza János népiskolai természetrajza 3-ik kiadásban hagyta el a sajtót; Kovácsi Sándor egyháztörténelme a gimnázium számára és Zsindely István népiskolai természettana már a birálók kezében van. Maki ári P. Miklós ó-kori világtörténelem készítésre kapott megbízatást. Dr. B alla gi Gréza, Kun Pál, Dr. Baezoni Lajos, Molnár L a j o s, V. K r ü z s e 1 y i B á 1 i n t részint szak-folyóiratokban, részint a napi és heti sajtóban közöltek különböző irányú értekezéseket és elmefuttatásokat ; részint pedig másokkal együtt a „Sárospataki Lapok“ útján igyekeznek hatni a közönségre s az egyházi és iskolai ügyek egészséges irányú fejlesztésére.

E lapoknak, amely második évfolyamát szerencsés kilátások között kezdte meg, — szeretjük hinni — missioja van. Nem én mondom; egyik veterán tanártársunk mondta legközelebb, hogy a „Sárospataki Lapok a főiskolának dicsősége.“ De ha talán nem az is, bizonyára jelentékeny tényező egyházkerületünk szellemi életében, a főiskolánkból szétrepült fiák összetartásában és szeretetüknek az alma mater iránt való élesztgetésében; amint azt már a fényes példák is igazolják. Ha még megemlitem, hogy e lapok szerkesztője, Mitrovies Glyula és SzÍnyei Gfer- zson a zsinaton is jelentékenyen szerepeltek; továbbá, hogy Emődy Dániel, jogakadémiánk érdemes veteránja, a jogakadémiák és a 3-ik egyetem ügyében összehívott szakérte k e z 1 e t r e meghivatott s azon a jogakadémia érdekeinek ékes szószólója volt . . . még akkor is kétlem : nem maradt-e