Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1881
19 irányai közben Kolmárt, s indokolt részünkről már csak azért is, mert „akinek sok van, attól sok is kívántatik.“ Szívesen Ítéljük oda szerzőnek, derék tanulmányáért a kitűzött jutalmat. A mű szerzője Hallgató János végzett hittanhallgató. Az ez idei nagyobb Vay díjra 33 frt. 60 kr. a következő pályatétel volt kitűzve : „A 16. és 17. század hazai biblia-magyarázói élet- és jellemrajzokban.“ Érkezett reá egy pályamű, ily jelige alatt: „A jó illatú fehér liliomnak is vagyon fekete árnyéka.“ Bőd Péter. E számbeli eredményt, tekintve a kérdés fontosságát s újdonságánál fogva vonzó természetét ; tekintve, hogy ennek megfejtését nem nehezité az idegen nyelvekkel való küzdelem, a pályázati vállalkozásoknak eme gyakran panaszolt réme ; tekintve továbbá, hogy a tétel megfejtőjét az úttörés dicsőségének ingere is sarkalhatá s a múlttal való megismerkedés tanulsága is ösztönözheté, e számbeli eredményt — mondjuk — kielégítőnek nem tartjuk; nem különösen ma, amidőn egyesek önálló hazai theologiai irodalom létrehozásán munkálkodnak s e nagy cél megvalósítása végett a múltak tanulmányozását s a múltbeli alkotások komoly számbavételét s az azokon való tovább építkezést sürgetik. Tudjuk, hogy poros okmányokat, kihalt századok mohos emlékeit tanulmányozni, még hazai nyelven is, a nehezebb feladatok közé tartozik, s a mai nap nyelvén beszélő s a jelen észjárásához szokott, vagy szoktatott elmék hamar elfáradnak a múltakkal való vívódás közben. Az sem titok előttünk, hogy az irásmagyarázás nem tartozik az ifjúság kedvelt foglalkozásai közé s annak a szivekhez vezető útján örökölt előitéletek meredeznek : mégis, mindennek dacára is, úgy vagyunk meggyőződve, hogy hittanhallgatóink számával teljességgel niucs arányban e pályázat eredménye, s ez eredménynyel nincs megfelelőleg méltányolva a reájok ez irányban fordított gond és nincs beváltva a hozzá- jok kötött reménység. E körülmény azonban, illetőleg ez eredménytelenség, mig egyrészről előre is becsülést kelt bennünk a magára maradt pályázó iránt ; addig másrészről kíméletre hangol annak fel-feltetsző gyöngeségeivel, a fehér liliomnak fekete árnyékával szemben. Szerző egy rövid bevezetés után, amelyben pár szóval találóan jellemzi a 16. és 17. század theologusainak álláspontját és okadatolja az ismertetendő műveknek bizonyos csoportokba való gyűjtését, áttér az egyes irók élet- és jellemrajzi ismertetésére s Székely Istvánon kezdve s Debreceni Kalocsa Jánoson végezve 14 irót mutat be a 16. és 17-ik század irásmagyarázói közül, és pedig 13-at azok müvei alapján, egyet t. i. Melotai Nyilas Istvánt pedig csak *
