Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1879

HIVATALOS TUDÓSÍTÁS a sárospataki ref. főiskola 1879!ao. évi állapotáról

(Felolvasta 1880. évi junius 20-án Mitrovics Gyula, közigazgató).

Főtiszteietü egyházkerületi küldöttség!

Mélyen tisztelt közönség!

Midőn ez ünnepélyes alkalommal, abból a célból állottam fel e helyre, hogy kötelességemhez képest, számot adjak arról : mint sáfárkodott a sárospataki református főiskola a lefolyt iskolai évben , a magyar protestáns egyház által reá bizott közmiveltségi talentumokkal s lehetőleg hű képét adván eddig még mindig a közbecsülés elismerése között folytatott élete egyik évének, kimutassam azt, hogy minő hely és milyen mérvű jelentőség illeti meg őt a hazai hasoncélu intézetek között? már e pontról visszatekintvén egy évi történetünk lefolyására, a hírneves francia Írónak, Montesquieunek mondása jut' eszembe: „szerencsés, boldog nép vagy társulat az, a melynek története unalmasan, lassan halad előre.“ A szellemi élet, a tudomány, a közmiveltség és közerkölcsiség óriási folyama, előrehaladása közben, csak ritkán vethet előre nagyobb hullámokat ; hosz- szu útjában, az elibe szakadt akadályok sziklái között, csak a kitartó, egyenletes mozgás által juthat, veszély és rázkódás nélkül kitűzött céljához.

És valóban, főiskolánk több, mint háromszázados életében az 1879/g0-ik év, az ilyen csendes, zajtalan, de szellemi, erkölcsi tekintetben megnyugtató és eléggé kedves