Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1879
103 Dr. Soltész, mint orvos, azon időben kezdte meg működését, melyben az orvosi tudomány újabb fejlődésnek indúlt. Ha felgondoljuk azt, hogy az újítás minden téren mennyi küzdelemmel van összekötve, mennyi hatalmas ellenséggel találkozik a régi rendszer hívei közzül : mintegy magunk elé gondolhatjuk azon helyzetet, melyben Soltész, mint fiatal orvos volt. Tapasztalásból tudjuk azt, hogy a köznép általában, sőt sokan a műveltebb osztály tagjai közűi is, az újabb orvosi tapasztalatok ellenében, még mindig a régi orvosok véleményének ad igazat, sőt gyakran a törvény szigorú tilalma ellenére azok szerint jár el s még csak gondolnunk sem lehet, hogy mennyi idő lesz szükséges arra, mig a régi rendszer mélyen elágazó gyökereit sikerülni fog kiirtani. Dr. Soltész az orvosi tudomány újabb vívmányait igyekezett elsajátítani s gyógykezelése alkalmával az újabb elveknek szivesen hódolt, ha azokat helyesebbeknek találta a régieknél. E helyen dr. Soltész Jánosnak, mint orvosnak s a tiszán- inneni ref. egyházházkerület bölcs elöljáróinak, mint főiskolánk felügyelőinek, egy nagy érdeméről kell megemlékeznünk s ez az, hogy már a harmincas években belátták, hogy az orvosi tudomány népszerűsítése, különösen nálunk, maroknyi magj^ar népnél, valóságos szükség, mert csak ily módon ismer- kedhetik meg a nép a közönségesebb betegségek okaival s ily módon lehet megsemmisíteni azon veszélyes gyógyítási tanokat, melyeket a nép magától alkot s melyeknek hivése és terjesztése által óriási károkat okoz. Ezt belátván főiskolánk elöljárói, szükségesnek tartották, hogy az akadémiai hallgatóknak, kiknek nagyrésze a papi s tanítói pályára lépett, a „népszerű orvostan“ mint tantárgy adassék elő, tudván azt, hogy a nép ügyes-bajos dolgaiban s legtöbbször betegségében is tanácsért papjához vagy tanitójához fordúl és senkisem oktathat semmit sikerrel, amiben maga sem képeztetett s a minek igazságáról és hasznáról maga sincs tökéletesen meggyőződve. Elrendeltetett továbbá az is, hogy a népiskolák részére egy „Egészségtudomány“ készíttessék. Az egyházkerület rendelete folytán a kívánt müvet dr. Soltész elkészítette s az 1839-ben kinjmmatott. Ugyancsak ily nemes célból jelent meg dr. Soltésznak egy másik „Népszerű orvostan, műveltebb nem orvosok számára“ című műve 1851-ben. Ezt azért tartottam e helyen felemlitésre méltónak, mert el lehet mondanunk, hogy főisko-
