Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1876
14 tesz reánk, mintha egy szives és lelkesült tanító olvasna a tavaszra ébredt természet könyvéből, annak az egyszerű földmives népnek, melynek a természet mindene, költészete ; fejtegetné azt, hogy Isten csakugyan örökkévalóságot tett az emberszivbe le s ennek kiábrázoló, tanulságteljes példája közöttünk épen a természet, annak ezer szépsége, ezer változata. Szerzője Czinke István, III. éves theológus. A második számú egyházi beszédben, mely a biblia ama jelmondatával szállott síkra : „Teremjetek a megtéréshez illő gyümölcsöket“, sok meg van versenytársának jó tulajdonaiból; a szövegsze- rüségből, eredeti feldolgozásból, a természetes, mégis emelkedett nyelvből, de első részében a terméketle?i szivekről beszélvén s annak ellenében a másodikban a termékeny sziveket állitván, e szembeállítás miatt a második részben, egy pár helyen ismételni kénytelen s ez bizonyos tekintetben zavarja kidolgozásának fokozatos előrehaladását s annak egységes hatását. Mindenesetre ki kell azonban emelnünk a beszéd záradékát. Az az egy pár kikezdés, ott igazi szónoki beszéd s értéke kárpótlás a második rész ismétléséért. Szívesen adjuk oda szerzőjének a második dijat. Szerzője ismét Czinke István, III. éves hittanhallgató. A bölcsészeti szakban kitűzött Péczely dijra egy pályamű érkezett, ily jeligével : „A nemzetek akkor legnagyobbak, midőn nagyok szellemben is.“ E műnek számos hiányai vannak, nevezetesen : oly dolgokra terjeszkedik ki, melyek a pályakérdésben nem voltak kitűzve s ahoz csak mellékesen tartoznak, p. Törökország és az aldunai népek földrajza és ethnographiai leírása ; továbbá a pályamű inkább krónikái előadás és anyaggyűjtés, mint pragmatikai feldolgozás ; nemkülönben számos hely- és személynevek ismételve hibásan vannak használva, a mit épen azért, mert ismételve jőnek elő, nem lehet a leiró hibájának róni fel. De mindezen hiányok mellett, van a pályaműnek egy emelke- dettebb része is, t. i. midőn átmegy szerző a pályakérdés azon részének tárgyalására: mi hatással volt a görög szabadságháboru az aldunai népekre s közvetve a keleti kérdésre? Itt a keleti kérdés legújabb stádiumát hírlapi kútfőkből és folyóiratokból szorgalmasan összegyűjtötte s rendszerbe szedte, sőt itt némi alakitó képességet is tüntet fel. Habár tehát e pályamű egészben véve számos hiányai miatt nem érdemli is meg a kitüntetést, mindamellett szorgalmas anyaggyűjtéséért, terjedelmes munkálatáért (90 lap), főleg pedig azért, hogy ösztön adassék az ifjú szerzőnek a további működésre, a pályadij neki kiadatni határozatott. Szerzője Hézser Emil, IV. éves theológus.
