Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1856

tói képességét, hűségét és szorgalmát, melyet e lefolyt évben is tanúsítottak, reméllem nem várjátok, hogy hirdessem, annak megítélése hivatalkörömet haladja, az tisztelt elöljáróink joga. Annyit azonban szerénységünk megsértése nélkül mondhatok átalában, hogy taní­tói tisztünket igyekeztünk betölteni lelki ismére tesen. A tanító érdemes és minden tisztelet­re méltó, ha tanári kötelességeit hiven, kedvvel és szorgalommal végezi, saját szaktudo­mányának dűl, a gondja alá bizott növendékeket inti, tanitja, oktatja és neveli lelkiismere­tesen. Szép és dicséretre méltó azonban, ha azonkívül is igyekszik tanári hivatala rövid­sége nélkül, terjeszteni a szellemi miveltséget, a hasznos ismereteket s minél többek előtt fénylik világossága. — Tudományos működéseinek, szellemi életének azonban Patak a nyomdánkban megjelent munkák által is szép és kitűnő jeleit adta. Ilyenek : Számtan, kijelentett vallás és egyház története, ásványtan, naptár, a miniszteri egyházi törvény terv magyarul, görög magyar szótár, hazai bölcsészet jelene, magyar ország története III-dik kötet, sárospataki füzetek a legkorszerűbb s köz figyelemre méltó vállalat, üdvözlő verse- zeteka felséges cs. királyi pár tiszteletére, a középkor története, mely most van nyomtatás alatt; — ezek mellett a népiskolai könyvek közül is több darabok nyomattak újra. Ezek is azt hiszem nem megvetendő bizonyságai Patak tudományos működésének, mutatják, hogy a pataki iskola él, s nem félhet azon vádtól, melyet az Úr meghagyásából irt János a Szárdisi gyülekezetnek : „Tudom a ti dolgaitokat, tudniillik, hogy mondától élni, holott megholt légy“ Jel. 3, 1. — Azonban a tanító tanítványaiban él, azok gondja­inak, hűségének legkedvesebb tárgyai, azok áUal hathat és terjeszthet legtöbb jót, ha azo­kat az úr félelmében, a tudományban és tiszta keresztyén hitben s erkölcsiségben növeli. Az iskola virágzása a tanítványok számától szorgalmától s tudományos s erkölcsi előmenetelétől függ leginkább. Hála a jóltevő isteni gondviselésnek, sorsunk ellen e tekintetben sem lehet pana­szunk. — Tanitványinknak száma az akadémiában az igaz jelenleg, a forradalom de a rövidített pálya, újabb rendszer következtében csekély, összesen száz tiz, igen óhajtandó lenne, ha valamint a tanpálya hosszabb, úgy a tanerő is több lehetne akadémiánkban, Gymnasiumunk, melyről részleteseb jelentést annak igazgatója közöl, növekedésben van, tanítványainak száma a négyszázat haladja, oly népesség, melylyel az összes birodalom kevés gymnasiuma dicsekedhetik. Mi előmenetellel végezték tanitványink ez évi tudomáyos pályájokat, azt a szigorú és közvizsgák mutatják. Az óramulasztások ellen hozott szigorú büntetésnek azon jó sikere lett, hogy azok nagy részben megszűntek. Mire nézve a segéd­tanári karnak nem csekély érdeme van. Tanítványainknak magánszorgalomra hathatós ösztönül szolgálnak, főiskolánk halhatatlan emlékű főgondnoka néhai Vay József, és volt debreceni tanár néhai Péceli József által alapított pályadijak, melyekért versenyzésre a következő tárgyak adattak fel az akadémiai tanári szék által ez évben : 1. A 80 vftos Yay pályadijra ez „adassék elő a szentirásból, hol, mi tartomá­nyokban, városokban, s helységekben, kik által terjesztetett a kér. vallás az apostoli kor­ban, fenáll e az ma is ott, s ha fenáll, mi sorsban és alakban ?“ 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom