Találmányok leirása, 1896
Szekérkenő.
32 alatt a ház oldal falai felé repül. Ekkor a kefék megragadják és azok között és a ház В koptató falai között surlódva a héj lehámlik. A ventilátorból jövő légáram a dob У nyílásán és C szitáin áthaladva a korpát magával ragadja, épúgy a port és más tisztátalanságokat is, amelyek a gabonával voltak elegyedve és igy a gabonát megtisztítja. A gabona ezenközben lassan-lassan a ház fenekéig jut és az a nyílásokon az N edénybe hull. Megjegyzendő, hogy ha a gép működik, és a dob és a ház között levő gyűrű gabonával megtelik, ez a gabona vékony mozgó gyűrűs gátat képez és hogy a ventilátor szolgáltatta levegő e gáton áthalad, mialatt módjában áll, hogy útja közben a tisztátalanságokat a lehető legerélyesebben távolítsa el, úgy azokat, amelyek már eredetileg a gabona között voltak, mint azokat, a melyeket a gép kapart le mozgása közben a gabonáról. Az, hogy a levegő egy a csövet és a dobot összekötő és a gabona gáttal eltorlaszolt csatornán szorul át, igen lényeges. Hogy a gép különböző szemnagyságu gabonára használható legyen és hogy adott szemnagyságnál a lehámozás czéljából bővebbre vagy szűkebbre lehessen állítani, a dob képszerűén van alakítva, és így a dob és ház között levő köz beállítható. Ebből a czélból egy а К kengyelhez s körül forgatható 0 emelőt alkalmazunk, amely felül a tengely d2 gallérját fogja körül. Az 0 emelő másik végén P csavar és p horony van, hogy az emelő beállítható legyen. A tengely első végén levő c csapágyat a c1 sróffal lehet beállítani. A gép tehát szemes termények hántására használva, a szemeket környező tisztátalanságoktól megtisztítja. Alkalmas rizs és kávé hántására is. Ha a gépet erre a czélra használjuk, igen czélszerű, ha finom szemcséjű sima koptató felületet használunk, úgy, hogy a kő érdes felülete a koptatandó szemek magvát meg ne sértse. Szekérkenő. Föltaláló : Lovett T. J. Chicagóban. A szab. eng. kelte 1895. nov. 10. — 4357. A találmánynak czélja különösen tartós és állandó kenőszernek előállítása tengelyek, csapágyak és kerékagyak számára. Fő alkatórészei: csillám, főkép közönséges kálicsillám és kenőolaj. Az oly fajta kenőszerek, melyekhez jelen találmány is tartozik, használat czéljára képlékeny állapotban állíttatnak elő. A kenőszer egyes alkatrészei tökéletesen és bensőleg összekeverendők azaz úgy elegyítendők, hogy képlékenysége a hőfokkal ne változzék é? az alkató részek egyike se legyen kirázható vagy más módon a tömegtől elválasztható. Csillám és pala nem elegyíthető oly bensőleg és tartósan, hogy a belőlük keletkezett kenőszer állandóan megtartsa összetételét, minthogy a csillám, az olajnál nagyobb fajsúllyal bírván, lerakodik. Jelen találmány tárgya olajhoz és csillámhoz (mely finoman vagy durván van aprítva) oltott mésznek és gyantaolajnak bizonyos módon oly arányban való keverése, hogy az olaj és csillám egynemű képlékeny anyagot képez, mely hőfokváltozás következtében nem változik és a kenőszerből sem olaj, sem csillám nem megy veszendőbe. 100 font kenőszer nyerésére a következő mennyiségű részek használandók: 12*/2 kiló csillám, 36 liter olaj, 5 kiló mész és 5 kiló gyantaolaj. A csillámot először rétegezzük és homoktól megszabadítjuk, azután megőröljük. Az ehhez használt olaj finomittatlan petroleum, minthogy ez igen olcsó és ásványi termék lévén, a csillámhoz való rokonsága nagyobb, mint más állati vagy növényi olajé. Az oltott mész szárazon alkalmazandó, finoman megőrölve és szitálva. A kenőszer alkatórészei, a csillám, mész és petroleum egy kazánban a legszélsőbb éghajlati külömbségeknek megfelelő hőfokra (pl. 500 C.-ra) hevítetnek, s ezalatt folyton kevertetnek, mig teljesen össze nem elegyednek, azután pedig a gyantaolajat adjuk hozzá jól belekeverve. A mész gyantaolajjal kezelve a keveréket szilárddá teszi, úgy, hogy a tömeg lehűtve a közönséges kenőszerekhez hasonló képlékeny állományúvá lesz és hőfokváltozásnál is ilyen marad. Felelős szerkesztő: FRECSKAY JANOS. Budapest, Pallas részvénytársaság nyomdája
