Találmányok leirása, 1896
Fehéren izzófény izzótesteinek előállítása.
21 3 cső, mely csappal van ellátva és a gőz egy részét a léghuzat növelése végett a rostély alá vezeti. Az itatóvíz a 4 csövön át lép az L készülékbe, egymás után az összes csöveken áthalad és az 5 csöveken át a kazánba jut. Ez útjában jobban és jobban fölmelegszik és a mészsók legnagyobb része kiválik. Аба sűrűdött vizet a hamuszekrénybe vezeti. A kazánban termelt gőz felhasználása előtt a következőkben leirt készülék segítségével tűlhevíttetik. A gőz M± csövön át M edénybe lép, honnét egy tolókával és M2 rúddal szabályozható nyitáson keresztül az A/3 csőbe megy át ; ez utóbbi kigyócső alakjában a kémény bázisát veszi körül és a füstgázokban fekszik. Innét a gőz száraz és tűlhevített állapotban a motorhoz jut. Annak megakadályozására, hogy izzó széndarabkák és más szikrák kifelé ne jussanak, ami különösen a kazánnak közúti vasutaknál való alkalmazása esetén járna veszéllyel, a felül kibővülő kémény N tartályban végződik, melynek P feneke lejtős az О ürítő nyílás felé, melyből a szikrák és széndarabkák egy csövön át a hamuszekrénybe hullanak. Ezen tartály teteje lyukasztott Q lemezből van és R toldalékkal van ellátva, melynek oldalfalai szintén ki vannak lyukasztva. A kémény szája fölött S rúdon T fémdeflektor függ, mely a füstöt eltéríti s melyhez az izzó szénrészecskék ütődnek, honnét az N tartály lejtős fenekére hullanak. Fehéren izzófény izzótesteinek előállítása. Föltaláló : Steuer A. Drezdában. A szab. enged, kelte 1895. nov. 23. — 4605. A leirásban «izzóanyag» vagy «izzóanyagoldat» alatt minden föld- és fémvegyületet, különösen fémoxidokat kell érteni, melyek azon tulajdonsággal bírnak, hogy magukban véve színtelen lángot a (Bunzen lángot) többé kevésbbé világító lánggá változtatják át, ilyenek pl a barium, aluminium, kalcium, strontium, zirkonium, czink, ón, ytrium, erbium és thorium oxidja, valamint ezeknek keverékei. «Fehérizzófény» alatt jelen leirásban azon világítási mód éitendő, melynél valamely izzóanyaggal impregnált testet légszesz-, petroleum- vagy más szénhydrogén-lángzó izzásba hoz ; villamos izzófény tehát itt tekintetbe nem jő. Mint nemesfémoldat platin-chlorid. arany-chlorid vagy mindkét chlorid keveréke szerepel. х/2 százalékos platinoldatból elegendő 4 csepp, azaz ha 20 cseppet számítunk egy köbcentiméterre, körülbelül egy milligramm, hogy egy körülbelül 30 — 35 százalékos izzóanyag oldat 20 köbcentiméterjét meglepő módon megváltoztassuk és a sugárzó képességet tetemesen emeljük. Ezek szerint 7000 rész izzóanyagra csak egy rész platina esik. A kétszeres mennyiség hozzáadása, mely még mindig a minimalisnak volna nevezhető, a leirt hatást teljesen megrontaná. Az izzótest fénytokra nem lenne nagyobb mint azelőtt volt. A nemes fém hozzáadása és az izzótestek aránya között csekély ingadozások természetesen előadhatják magukat, még pedig az izzótest alkatrészeinek keverési arányaihoz mérten. Az ingadozások tapasztalás szerint jelentéktelenek és alig képeznek 5O0/0-ot vagyis 4 csepp helyett legföljebb 5—6 csöppje a fent megadott oldatnak, vagyis 2 cseppel több, 8 csepp a sugárzó hatásképességét már ismét leszállítaná. Az izzótest impregnálására alkalmas izzóanyagkeverék példájául szolgáljon az alábbi és pedig ezen fémeknek sói vagy oxydoldatai: 20’00 köbcentiméter víz, З'ОО gramm calcium, 300 gr. zirkonium, o-5o gr, strontium, о-50 gr. barium, 0 50 gr. zinkum, 0 50 gr. stannium, 7 csepp platinoldat 1 : 200. Egyébiránt a sugárzó képesség még inkább fokozható, ha az izzótestkeverékhez a nemesfémoldaton kívül még minimális mennyiségű chromot, mangánt vagy ceriumot adunk. Ugyanis a tapasztalat kimutatta, hogy ezen anyagok, melyek ily csekély mennyiségben az ismert izzóanyagkeverékekhez eddigelé még nem használtattak, ép ilyen csekély mennyiségek mellett gyakorolnak az izzóanyagkeverék ek sugárzó képességére meglepő hatást. E tapasztalatok tekint« be vétele mellett nagyon használható keveréknek mutatkozik a következő arányban összeállított só vagy oxydoldata a következő fémeknek: 2000 köbcentiméter víz, 3^50 gramm calcium.
